Nagy múlt, nagy hézagokkal – Így készült a szlovák címer

A szlovák állami címerben használt kettős kereszt eredete – bár a szlovák történelemírás nagyon határozott ebben a kérdésben – elég homályos. Legalábbis, ha a kettős kereszt közép-európai használatáról van szó. Ettől függetlenül ma két parlamenti párt is használja ezt a szimbólumot, az SNS és az ĽSNS.

Ez utóbbi párt képviselőit nemrég a parlament alelnöke, Lucia Nicholsonová kiküldte az ülésteremből, mert a párt címerét ábrázoló kitűzőt viseltek – amit az Andrej Danko házelnök javaslatára elfogadott házszabálymódosítás (szájkosár törvény) tilt.

Ladislav Vrtel szlovák heraldikus szerint azonban Kotlebáék esetében nem egyszerűen a szlovák állami szimbólumról van szó:

   

„Grafikai szempontból ez a Hlinka-gárda keresztje, a félkatonai, totalitárius Hlinka Szlovák Néppártja szervezeté, amit az SS elvei alapján alapítottak. Ugyanilyen hosszú szárakkal rendelkező kettős kereszt a horogkereszt szlovák megfelelője. Így magyarázták a háború alatt, és ezt a funkciót is látta el.”

Nagy múlt, nagy hézagokkal

Vrtel Ladislav Čisárik festőművésszel közösen alkotta meg Szlovákia címerét még 1990-ben, ahol nagy szerepet kapott a kettős kereszt is. A felhasznált szimbólumokat igyekeztek történelmi alapokra helyezni, és a kettős keresztet a legrégibb fellelhető pecséten található ábrázolásról mintázták.

Így jutottak el a 9. századig, amikor megjelent a szlovák történetírás két legmeghatározóbb alakja a térségben: Cyril és Metód, akik bizánci papok lévén annak kelet egyházi típusát hozták magukkal. Bár e tekintetben a szlovák történészek nagyon határozottak, érdemes megjegyezni, hogy a keresztek különböző típusainak használatáról, jelentőségéről és szerepéről a történészek a mai napig vitatkoznak. A többség egyelőre úgy véli, hogy a Kelet-római Birodalomban sokkal inkább hatalmi jelvény volt, mint egyházi.

Az Árpád-házi királyok kora

A kettős kereszt a magyar címerben is megjelenik, és itt is több elmélet létezik arról, miért kapott ott helyet. Az eredeti Árpád-házi címer a piros-fehér sávos címer volt, azonban valamikor a keresztes háborúk kiteljesedésekor a magyar uralkodók elkezdték használni. A pontos ok nem ismert, egyesek szerint politikai indíttatású volt – szövetség, vagy a Bizánccal egyenrangú hatalom látszatának kifejezése. Vannak olyan elméletek, hogy a rovásírásból alakult ki, jelentése pedig Egy az Isten.

De visszatérve a szlovák történethez, a SME napilap ezzel foglalkozó cikke úgy fogalmaz:

„A szaloniki testvérek (Cyril és Metód) érkezésének ideje volt ez, de [a kettős kereszt] megjelent a 11. században is, amikor Nyitra volt a székhelye a királyság harmadának (valószínűleg Salamon magyar király idejére utalnak ezzel – a szerk. megj.), vagy a 12. század végén, amikor a magyar trónra a bizánci udvarban nevelt III. Béla került” (Szlovákul: Belo III. – a szerk. megj.)

Tátra, Mátra, Fátra

A kettős kereszt kezdetben a címerpajzson „lebegett”, vagyis nem rendelkezett semmilyen talapzattal, a hármas halom csak később jelent meg. A hármas halom a magyar heraldikában a koronázási dombot, egyházi részről a Golgotát szimbolizálja, szlovák szempontból azonban az 1848-as forradalom idején elterje(szte)tt nézet szerint a Tátra, a Mátra és Fátra vonulatait szimbolizálja.

Bár az Árpád-házi magyar királyokról egy tekintélyes 5-6 száz évet átugrottunk, a hármas halom a mai szlovák címerben is helyet kapott, ám a zöld helyett (ami a földet szimbolizálja) ők kékre festették.

A kettős keresztet a szlovák történészek szerint Milan Rastislav Štefánik csehszlovák „légiói” is használták, de már Štúrnál is megjelent egy pecséten. Aztán a második világháború után a kommunizmus térnyerésével a kettős keresztet, mint egyházi szimbólumot betiltották. Mint szlovák jelképre pedig aligha volt már rá szükség a csehszlovák közös államban – a csehek címere vált dominánssá.

És így jutottunk el 1990-hez, amikor a rendszerváltás után Szlovákia elindult a függetlenedés útján. Persze, még emlékszünk az ezutáni időkre is, például amikor a kettős kereszt a magyar kisebbséggel szembeni dominancia kifejezőeszköze volt, és a Slota-féle SNS a Felvidéken elhelyezett turulmadár-szobrok miatt kettős keresztekkel akarta „visszahódítani” Dél-Szlovákiát.

Körkép.sk, Sme.sk

Nyitókép: Sme.sk