Oknyomozó cikkünkből kiderül:

 

Mikor kap valaki ún. mikuláscsomagot

A parkolási díj behajtásának nehézségei

Karol Nagy galántai ügyvéd sajátos jogértelmezése és a szlovákiai károsultak

Akár 160 eurót is követelhetnek tőlünk, ha nem fizetünk

 hirdetes_810x300  

Csaláson alapul az egész pénzbehajtás?

 

 

Bizonyára sokan hallottak már az úgynevezett mikuláscsomagokról. Igen, azokról a piros zacskókról van szó, amelyeket autónk szélvédőjén találunk, amennyiben Budapesten, vagy más magyarországi városokban járva „elfelejtjük“ kifizetni a parkolást. A szlovák rendszámú sofőrök eddig azt gondolták, nem lehet behajtani rajtuk az ilyen büntetést. Egy galántai ügyvéd mégis a követelések behajtásával próbálkozik, vélhetően törvénytelenül. Milliós üzletről van szó, euróban.

 

Oknyomozó cikkünk a magyarországi parkolódíjak felvidéki beszedéséről.

 

Mi fán terem a magyarországi parkolási rendszer?

 

A közterületi parkolást és a parkolási díjak beszedését Magyarországon specializált önkormányzati szervek (például közterület-felügyelet) vagy cégek (pl. Kft.) végzik. Az egyszerűség kedvéért nevezzünk őket parkolócégeknek. Budapest esetében a parkolási díjak összegét fővárosi önkormányzati rendelet szabályozza, míg a „fizetős” területeket kerületi önkormányzati rendeletek határozzák meg. Az eljárást a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szabályozza.

 

Mi van akkor, ha nem fizettünk parkolódíjat?

 

Amennyiben a parkolási díj (a törvény várakozási díjról beszél) kifizetése nélkül távozunk, akkor utólag kell azt megfizetni, melyhez büntetés (pótdíj) is társul. Az erről szóló értesítést a jármű szélvédőjén, vagy a járművön egyéb jól látható helyen kell elhelyezni. Ez egy színes zacskóba csomagolt fizetési felszólítás és csekk, amit a köznyelvben “mikuláscsomagnak” neveznek. Ha a csekket 15 napon belül befizetjük, akkor az egész napi parkolási díjat és további két órányi parkolási díjat kell megfizetni, ha 15 napon túl, akkor “az egy órai várakozási díj negyvenszeresére” nő a büntetés.

 

Illusztrációs felvétel. Forrás: origo.hu

 

Ha a “mikuláscsomagra” nem reagálunk, akkor a parkolócég a fizetési felszólítást 60 napos jogvesztő határidőn belül postán megküldi. A második körös (postán küldött) fizetési felszólítás azért is fontos, mert a “mikuláscsomagot” bárki leveheti a kocsiról, elfújhatja a szél, így előfordulhat, hogy a sofőr nem is szerez tudomást a vétségről.

 

A postai kiküldés a parkolócég érdeke, aki ezzel tudja bizonyítani, hogy a sofőr értesült a büntetés kiszabásáról, ami a későbbi pénzbehajtás alapfeltétele. Legalább ugyanilyen fontos, hogy a felszólítás megküldése a parkolás napjától számított 60 napon belül történjen. 60 napon túl ugyanis a követelés megszűnik (jogvesztés).

 

A behajtás nehézségei külföldi rendszámú autók esetén

 

A parkolócégek legnagyobb gondja a Magyarországon parkolásért nem fizető, külföldi rendszámú autósokkal, hogy a “második körös” felszólítást nem tudják nekik postázni. A parkolócégek ugyan lefényképezik a kérdéses autót, annak rendszámtábláját, de a szlovák rendszámtáblához a magyarországi nyilvántartásból nem tudnak nevet és lakcímet rendelni – nincs hová postázni.

 

Megoldásként azzal lehet próbálkozni, hogy a szlovák hatósághoz fordulnak. A szlovák országos járműnyilvántartásból azonban csak az EUCARIS-rendszerben szolgáltatnak ki adatokat más uniós tagállamoknak. Az EUCARIS rendszer célja, hogy a tagállamok hozzájussanak a másik államban bejegyzett autók adataihoz. Ezek az adatok azonban csak nyolc, a közlekedés biztonságát fenyegető kihágás elkövetése esetén elérhetők. Márpedig a parkolási díj elbliccelése – legalábbis Szlovákiában – nem kihágás, hanem polgári jogviszony, amit bíróságon érvényesíthet a parkoló cég (ha tud).

 

Másik lehetőség, hogy a parkoló társaság szlovákiai partnert fogad a követelés behajtására. Ám ez a megoldás sem olyan egyszerű. A szlovák közúti közlekedésről szóló törvény ugyanis konkrétan meghatározza, hogy kiknek és milyen esetekben szolgáltatható ki adat a járműnyilvántartásból. A behajtó cég csak bírósági döntés birtokában juthat az adatokhoz. A bírósági döntéshez azonban bizonyítani kell, hogy az autó vezetője időben – az említett 60 napos jogvesztő határidőn belül – értesült a büntetésről.

 

“Mit tud” Karol Nagy galántai ügyvéd?

 

Karol Nagy galántai ügyvéd sorra küldi ki a fizetési felszólításokat, mégpedig egy köztes elem beiktatásával. Az ügyvéd nem közvetlenül a parkolócégek megbízásából postáz, hanem egy EQUAL SK s.r.o. nevű, Komáromban bejegyzett cég meghatalmazása alapján. A jelenlegi“képlet”: hat budapesti kerületi önkormányzati cég és egy esztergomi parkolócég megbízta a parkolási bírságok szlovákiai behajtásával az említett EQUAL SK s.r.o.-t. Ők meghatalmazás útján “továbbadták” a pénzbehajtással kapcsolatos feladatokat a galántai ügyvédnek. A megbízások, meghatalmazások egyébként megtalálhatók az EQUAL SK honlapján.

 

Ilyen leveleket küld ki Nagy Karol galántai ügyvéd. Kép: archív

 

Ilyen leveleket küld ki Nagy Karol galántai ügyvéd. Kép: archív

 

A Körkép.sk az ügy jogi hátterének feltárása érdekében megkereste Nagy Dávid érsekújvári ügyvédet, akihez több tucat panaszos fordult már a galántai ügyvéd fizetési felszólításai miatt. Nagy Dávid rögtön az elején leszögezte, hogy a parkolási díjakat minden esetben meg kell fizetni. Ügyvédként és állampolgárként viszont kötelességének érzi jogi segítséget nyújtani az ügyben, mivel meggyőződése, hogy több szempontból is jogszerűtlenül hajtják be a befizetetlen parkolási díjakat és bírságokat.

 

Mint elmondta, az ügyfeleknek küldött fizetési felszólítások nagyrészénél az egyik fő gond az, hogy a fizetése felszólítások döntő többsége a 60 napos jogvesztő határidő letelte után van postázva, amikor a törvény szerint már megszűnt a parkolócégek követelése. Fontos megjegyeznünk, hogy a jogvesztő határidőt (szlovákul: preklúzia) nem szabad összetéveszteni az elévülési határidővel (premlčanie).

 

“Ha egy követelés elévül, az azt jelenti, hogy a követelés az elévülési határidő letelte után is fennáll, csak már nem érvényesíthető bírósági úton. Ha ennek ellenére az adós mégis önkéntesen fizet, az a tartozás jogszerű kiegyenlítésének minősül. Ha viszont egy követelés jogvesztő határideje telik el, a követelés megszűnik. Aki jogvesztő határidő eltelte után akar behajtani követelést, az nem létező követelést akar behajtani. Ha valaki a jogvesztő határidő után egyenlíti ki a szóban forgó “tartozását”, az jogilag úgy értelmezhető, hogy olyan pénzt adott át a behajtónak, amivel nem is tartozik. A behajtó és a megbízók így jogalap nélkül gazdagodnak, az átadott pénzt teljes egészében vissza lehet tőlük követelni.”

 

– magyarázta Nagy Dávid.

 

Szövevényes szálak

 

A Körkép.sk megtudta, hogy az érintettek közül néhányan az elmúlt hónapokban levélben fordultak Karol Nagy ügyvédhez a 60 napon túli felszólításokkal kapcsolatban, de válasz jó ideig nem érkezett. A későbbiekben már igen, a galántai ügyvéd azonban furcsa és jogilag pongyola fogalmazású magyarázatot adott arra, hogy a 60 napos határidő miért nem alkalmazható. “Magyarázata” értelmében a törvény szerinti 60 napos határidővel kiküldendő felszólító levél a “mikuláscsomag” elhelyezésével már teljesült. Értsd, a galántai ügyvéd szerint “második körös” felszólításra nincs is szükség, így a parkolócég követelése 60 napon túl is fennáll

 

A Körkép.sk megkérdezte az egyik érintett budapesti önkormányzati parkolócéget is (Belváros-Lipótváros Közterület-felügyelet) Karol Nagy ügyvéd furcsa törvényértelmezéséről, különösen a 60 napos jogvesztő határidőre vonatkozóan. A közérdekű adatigénylésünkre adott válaszában a közterület-felügyelet a következőket írta:

 

Az eseménytől számított 60 napon túl postázott parkolási események ügyében további lehetőségei nincsenek a felügyeletnek, Önkormányzatnak, a követelés megszűnik. A Belváros-Lipótváros Közterület-felügyelet parkoló ellenőrei minden esetben kihelyezik a gépkocsira az értesítést, azok azonban nem minden esetben kerülnek a gépkocsi üzemben tartójához (bárki leveheti a gépkocsiról, a szél lefújhatja…stb,), így mindenképpen szükséges – 60 napon belül – a felszólító levél kipostázása.”

 

Értsd, a Belváros-Lipótváros Közterület-felügyelete cáfolta a galántai ügyvédet. Amennyiben tehát Nagy Dávidnak és a Belvárosi-Lipótvárosi Közterület-felügyeletnek van igaza, az egyben azt is jelenti, hogy Karol Nagy ügyvéd nem létező követeléseket hajt be, mégpedig tömegesen.

 

A dolognak egyik lehetséges értelmezése szerint azzal, hogy Karol Nagy ügyvéd a pénzbírságot a 60 nap letelte után kiküldött fizetési felszólítás esetén is létező követelésnek állítja be, megtéveszti a címzettek jelentős részét. Jogilag, amennyiben valaki megtéveszt másokat, ezzel nekik kárt okoz és mindezt haszonszerzés céljából teszi, az a Büntető Törvénykönyv 221.§-a értelmében csalás bűntettének minősül.

 

A témát folytatjuk.

 

Cikksorozatunk második részében a számok nyelvén, konkrét esetekkel mutatjuk be az egész ügyet, lerántva a leplet a galántai ügyvéd, Karol Nagy praktikáiról. Kitérünk arra is, hogy a galántai ügyvédnek egyáltalán van-e törvényes lehetősége hozzájutni az autóvezetők adataihoz (név, lakcím).

 

Király Zsolt

 

Nyitókép: Illusztrációs felvétel (hirado.hu)

 

További ajánlott írások:

 

Milliós biznisz törvénytelenül? Egy galántai ügyvéd esete a budapesti parkolódíjak behajtásával – II. rész

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!