Az élet és a halál nagy kérdéseiről szól a húsvét ünnepe – mondta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki titkára vasárnap, az M1 aktuális csatorna műsorában.
Gájer László hangsúlyozta, hogy a húsvét mindenki számára zavarba ejtő, az embereket ugyanis kizökkentik a komfortzónájukból az ilyenkor megfogalmazódó végső kérdések, például hogy meddig tart az életük, illetve a földi élet után van-e feltámadás.
Az érseki titkár elmondta, hogy Isten az életre alkotta az embert, akinek az életében ugyanakkor valami nem jól működik, és Isten ebbe nem nyugszik bele. Isten ezért váltságot ad az emberek bűneiért, ez a Krisztus-esemény – fogalmazott, hozzátéve, az emberiség nagy narratívája szerint ami elromlott és tönkrement az ember életében, az mind ott koncentrálódik a kereszten, és aki erről elmélkedve megpróbál kapcsolódni Isten titkába, az szabad lesz újra.
Az ünnep lényege, hogy valami történt és ma is történhet értünk, bennünk
– mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap, a budapesti Deák téri evangélikus templomban tartott istentiszteleten.
Gáncs Péter igehirdetésében kiemelte: ahhoz, hogy valóban történjen bennünk valami, hogy valóban megváltozzon az életünk, kevés a feltámadás jó híre, ahhoz személyes találkozásra van szükségünk a föltámadottal.
A változás nem megy „magunktól”.
„Mi nem értjük, nem tudunk mit kezdeni a feltámadás tényével, a feltámadt Krisztus azonban tud mit kezdeni a mi életünkkel, ha valóban találkozunk vele”
– fogalmazott az evangélikus elnök-püspök.
Húsvét az üdvösség ígérete
Jézus a forrása az örök üdvösségnek, a szabadulásnak, ennek a beteljesedését ünnepeljük: ez húsvét, az üdvösség ígérete – mondta Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vasárnap a fővárosi budahegyvidéki református templomban.
Bogárdi Szabó István húsvétvasárnapi igehirdetésében úgy fogalmazott:
„Jézus él, ő az oka, ő a forrása az örök üdvösségnek: a szabadulásnak, a gyógyulásnak, a helyreállításnak, az Istenéhez való hazaérkezésnek. Ez húsvét, ez a mi nagy ünnepünk. Ennek a beteljesedését ünnepeljük, magasztaljuk és reméljük magunkra nézve is. Ez húsvét, az üdvösség ígérete.”
Húsvétkor nemcsak egy szép napot ünnepelünk, hanem azt, hogy megnyílik az örökkévalóság. Ahogyan megnyílott Krisztus sírja, és kilépett, úgy nyílik meg az ember számára is az ő bezárt világa, amelyen keresztül kiléphetünk Isten örökkévalóságába – mondta, hangsúlyozva: a szeretet mélyebb, mint a bűn, amely leránt minket a semmibe, de a semminél is mélyebb Isten szeretete.
Bogárdi Szabó István elmondta, mindig hallani, hogy a keresztények vallása rabszolgavallás: azért hisznek, hogy kompenzáljanak. Ezért – mint mondta – nagy bátorság és kockázatvállalás kell ahhoz, hogy valaki a kereszténység útján járjon.
Jézus él, és aki ezt tudja, akinek a szívét átjárja ennek a valósága és a boldog bizonysága, az nem tud mást tenni, mint Jézus követőjévé, tanítványává szegődni – jelentette ki, majd úgy folytatta: nagy bátorság kell ezt vallani, mert azt hiszik, hogy „elment az eszed”.
„Holott a feltámadás a történelem végső értelme. Éppen akkor jön meg az ember esze (…), amikor beletekintünk ennek a mélységébe: minden sors, minden történelem, az egész emberi történelem végső értelme a feltámadás. Krisztus feltámadása ennek a megelőlegezése”
– fogalmazott Bogárdi Szabó István
MTI/Körkép.sk összefoglaló
Nyitókép: mno.hu
Megosztás:
Címkék: Bogárdi Szabó István élet feltámadás Főoldal húsvét Húsvétvasárnap igehirdetés Jézus Magyarországi Református Egyház örök üdvösség örökkévalóság
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
