Csak az egészségügyi rendszerek újragondolásával biztosítható azok működőképessége és az ellátás betegközpontúsága – ez a következtetés szűrhető le a Bizottság által ma közzétett 28 országspecifikus egészségügyi elemzésből és az azokat kísérő jelentésből.

 

Az országspecifikus jelentések mélyreható elemzést nyújtanak az uniós tagállamok egészségügyi rendszereiről. A lakosság egészségi állapotával és számos fontos kockázati tényezővel foglalkoznak, emellett pedig megvizsgálják az egészségügyi rendszer hatékonyságát, hozzáférhetőségét és rugalmasságát minden uniós országban.

 

Szlovákia az uniós átlag alatt

 

 hirdetes_810x300  

Az elemzésből kiderült, hogy Szlovákia lakosai egyre tovább élnek, továbbra is nagyok a különbségek viszont nemek között, valamint szociális-gazdasági helyzet alapján. Az egészségügyi ellátás minden polgár számára elérhető, de néhány régióban csak korlátozott a hozzáférhetőség, valamint néhány téren még javulás várható a minőség és hatékonyság terén.

 

A születéskor várható élettartam 2015-ben 76,7 év volt Szlovákiában, ami javulás a 2000-es állapothoz képest (73,3 év). Négy évvel viszont így is lemaradunk az EU-átlagtól. Európában legtovább a spanyolok és olaszok élnek (83 év), a legrövidebb ideig a Litvániában és Bulgáriában születők (74,5 év).

 

Nagy a különbség viszont a nők és férfiak között – a szlovákiai férfiak átlagosan 73,1 évig élnek, míg a nők 80,2 évig. Nagy a különbség a szociális-gazdasági csoportok között is. Az alacsony végzettséggel rendelkezők átlagosan tíz évvel kevesebb ideig élnek, mint azok, akik főiskolai végzettséggel rendelkeznek.

 

A Bizottság szerint Szlovákia az EU-s átlagnál kevesebbet költ az egészségügyre. 2015-ben egy fő egészségügyi ellátására az állam 1538 eurót költött (A GDP 6,9 százaléka) , miközben az uniós átlag 2797 euró volt (A GDP 9,9 százaléka). A kiadások közel 80 százalékát közforrásokból finanszírozzák, ami megközelíti az EU-s átlagot.

 

Jobb hozzáférést kell biztosítani az alapellátáshoz 

 

Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos így nyilatkozott:

 

„Az egészségügyi költségvetés 80%-át fordítjuk a betegségek kezelésére, a megelőzésükre viszont mindössze 3%-ot, ami gyakorlatilag elenyésző. Jobb hozzáférést kell biztosítani az alapellátáshoz, hogy ne egyből a sürgősségi részleghez forduljanak a betegek. Emellett a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás csökkentése érdekében valamennyi szakpolitikai területen integrálni kell az egészségfejlesztést és a betegségmegelőzést.”

 

Elmondása szerint a jelentés célja, hogy átfogó adatokkal és összefüggésekkel segítsék a nemzeti egészségügyi hatóságokat a kihívások megválaszolásában és a megfelelő szakpolitikai és beruházásokkal kapcsolatos döntések meghozatalában.

 

Teraz.sk / europa.eu 
borító: TASR

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!