Éghajlatváltozás: Szlovákiának néhány évtized múlva szubtrópusi időjárása lesz

A régi idők téli időjárásának egy időre búcsút inthetünk. Európában és Szlovákiában is évek óta dőlnek meg a melegrekordok. Mivel nem az időjárás kilengéseiről van szó, hanem egy jól megfigyelhető trendről, ezért a legvalószínűbb oka az időjárás változásnak a globális felmelegedés.

Azt utóbbi években nem volt különösebben kemény tél Szlovákiában. Juraj Mesík a Hospodárské Noviny online tévécsatornáján elmondta, a felmelegedés ott is tetten érhető, hogy egyre többször esik eső télen, a havazás pedig egyre ritkább, vagy egyre rövidebb ideig marad meg a hó. Hozzáteszi, hogy a -30 fokos hidegek nem szűnnek meg, csak nem fordulnak majd elő olyan gyakran, mint nagyszüleink idején.

A globális felmelegedés kifejezés elég félrevezető lehet. Arra utal ugyanis, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedik. Csakhogy globálisan az emberek nem érzékelhetik az emberek a hőmérsékletváltozásokat. Csak helyben, a saját környezetükben. Ezért sokan értetlenül néznek a klimatológusokra, mikor 3 fokos átlagos emelkedésről beszélnek az iparosítás óta.

   

Nem egyenletesen melegedő, hanem veszélyesen szeszélyes

A mai jelenség, bár a hőmérséklet emelkedés az oka, valójában az egyensúly hiánya miatt okoz problémát. A felbolydult klíma egy sor váratlan, kiszámíthatatlan és nem szokványos időjárási jelenséget okoz. A megszokott lüktetése rendszertelenné válik, egyre nagyobbak a hőmérséklet-kilengése. A meteorológusok szerint az Északi-sark hűtőszekrénye nyitva maradt, és hideg levegő áramlik belőle. Egy ideig.

Ezért havazott a Szaharában, ami az elmúlt negyven évben csak háromszor történt meg  – a mostanival együtt. Szlovákiában az olaszországi mediterrán égövre jellemző időjárást élhetünk meg – csapadékos, esős, borult.  Január 6-án az Érsekújvári járásbeli Fűrön (Rúbaň) megjelentek a hóvirágok. A minap a hőmérséklet sok helyen 15 fokig emelkedett, a gazdák pedig már az idei termésért aggódnak.

Az évszakok közti határvonalak egyre homályosabbak, januárban lehetnek 10 fokos melegek, hogy aztán márciusban, áprilisban mínusz tíz fokos fagyoktól féltsék a termést a gazdák. Tavaly áprilisban a csicsói Alma kft ültetvényén vízszintes áramú légkeverő gépekkel, úgynevezett szélgépekkel védekeztek a fagy ellen. Ezek 10-12 méter magas, lefelé döntött lapátokkal ellátott berendezések, amely a levegőt keverve 3-4,5 fokkal képes emelni a hőmérsékletet. Sokszor azonban ez is kevés.

Néhány évtized múlva szubtrópusi égövben leszünk

A hétköznapi emberek egy része nem veszi komolyan ezeket a változásokat. Régen is előfordultak extrém meleg vagy extrém hideg telek, nyarak. Ez igaz, azonban itt az előfordulások gyakorisága a mérvadó. Mesík szerint, ha egyik napról másikra jönne hírtelen változás, az embereknek feltűnne, de mivel emberi léptékben lassú trendről van szó, ezért az emberek a lassan felforró vízben lévő béka jelenségét élik át.

„Az emberiség lassan megfő, az emberi emlékezet rövid, hogy milyen időjárás volt 10-15 éve, az emberek nem emlékeznek.”

A szakértő szerint az extrém időjárási történések egyre gyakoribbá válnak a világban. Például Kaliforniában, ahol néhány hete még a történelem egyik legnagyobb bozóttüze pusztított, most sárlavinák pusztítanak a hirtelen lehulló eső miatt. A kaliforniai erdőtüzek pedig hat év szélsőségesen meleg időjárása miatt alakultak ki.

„Ma nem múlik hét, hogy a világban ne történne valamilyen extrém klímajelenség”

Miközben Amerika keleti partvidékét extrém hideg időjárás pusztította, addig Csehországban és Magyarországon több melegrekord is megdőlt.

Mesík szerint Szlovákia még a mérsékelt éghajlati övhöz tartozik, de időjárása egyre inkább a mediterrán, szubtropikus égövihez kezd hasonlítani, és a fiatal generáció meg fogja élni, hogy a Kárpát-medence végül a szubtropikus övhöz sorolódik be a meleg időjárás miatt.

Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

Nyitókép: npr.org/a szaharai hótakaró