A különböző országokban élő határon túli magyarság sorsa sokban hasonló, de különbözik is. Felvidéki magyarként mindig érdekes és inspiratív számomra az erdélyi, kárpátaljai, vagy éppen délvidéki barátokkal való beszélgetés. Főleg, ha magyarországi kortársainknak mutatjuk be sorsunkat.

Romániában június közepén helyhatósági választásokat tartottak. Az eredmény az erdélyi magyarságra nézve sokban hasonlít arra az állapotra, melyben mi, szlovákiai magyarok is vagyunk.

RMDSZ, MPP, EMNP

Az RMDSZ, MPP, EMNP hármassal bővült ugyan a romániai magyar politikai paletta, az erre leadott magyar szavazatok száma viszont nem növekedett. Csakúgy, mint legutóbb Szlovákiában. (Erről bővebben itt és itt).

Az erőviszonyokat látva fel is vetődött (meglepetésre épp a jobboldali polgári underground egyik markáns képviselőjének részéről) annak kérdése, nem kéne-e partnerként kezelnie a magyar kormánynak minden pártot, akik a határon túli magyarság érdekeit felvállalja. Turul, a Mandiner bloggere legutóbb arról írt blogjában, hogy „nagyon jó lenne, ha a párt és a kormány is elfogadná végre: a külhoni magyar pártok közül mindenkit partnerként kell kezelni, aki a helyi magyar közösségek támogatását bírja, legyen szó akár a Hídról, akár az RMDSZ-ről.“

 hirdetes_810x300  

Minden párt egyforma?

A szerző állításával anno rögtön a cikk kommentjeiben vitába szálltam, mondván, a magyarság érdekeit felvállaló pártokat nem szerencsés egyformán kezelni. A köztük levő különbség ugyanis markáns. Míg a Fidesz feketelistáján levő RMDSZ vállaltan magyar párt, addig a másik feketelistás Most-Híd saját definíciója alapján vegyes pártként határozza meg önmagát.

Magyarország gyakran esik abba a csapdába, hogy a helyi viszonyok aprólékos ismerete nélkül, felületes tájékozódás alapján akarja megmondani a tutit. Ami hiba, értve ezt a jelenlegi magyar kormányra is.

Turul blogjában a külhoni magyar választók értékítéletére bízná a dolgot, azaz akiket megtisztelnek a szavazatukkal, azzal együtt kellene működnie a magyar kormánynak. Ez a javaslat már csak azért is veszélyes, mivel a választópolgár legtöbbször sajnos nem választ, csak fogyaszt. Mégpedig a csomagolás alapján (való igaz, csomagolni is tudni kell). Kérdés azonban, hogy egy ilyen összemosással a mindenkori magyar kormány a határon túli magyarság gyarapodása helyett vajon nem-e azok asszimilációját segítené elő.

Vannak határok

A mindenkori magyar kormánynak – ha már mindenképp reagálni szeretne az új helyzetre – inkább azt kéne megvizsgálnia és meghatározni, mi az, ami a magyarság érdekeinek közép és hosszútávon használ, és mi az, ami csak rövidtávú egyéni érdekek miatt néz ki annak. Ez alapján elég világosan meghatározható lenne a partneri viszony határa (pl. KMKF részvétel).

Feketelista ide vagy oda, azért a határon túli magyarság érdekeit felvállaló pártokat sem kell annyira félteni. Mutatja ezt az RMDSZ ötlete is, mely olyan magyarországi fiókpárt létrehozását vetette fel, amelyre a magyarországi parlamenti választásokon a magyar állampolgárságot szerzett határon túli magyarok is szavazhatnának.

Király Zsolt

Ha tetszett az interjú, csatlakozz a Facebook rajongói oldalunkhoz!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!