A Transparency International 167 helyezettjét tartalmazó korrupciós listáján Szlovákia Magyarországgal osztozik az 50. helyen. Nem a legrosszabb hely, de olyan országok előznek meg minket, mint Bahrein, Szaúd-Arábia vagy Grúzia.
Grúzia a 2003-as rózsás forradalom után a korrupciós listák végén kullogott, a 124. hely körül. Az akkori elnök, Miheil Szaakasvili a széleskörű gazdasági reform végrehajtásához Kakha Bendukidze üzletember és politikus segítségét kérte. Ők ketten olyan korrupcióellenes harcba kezdtek, ami kicsit sem volt mérsékeltnek mondható.
Bendukidze, aki maga is milliós nagyságrendű kenőpénzek árán építette ki Oroszországban cégbirodalmát, ismerte az összes korrupciós trükköt és az összes korrumpálható politikust is.
A legkeményebb fellépés az oligarchák ellen
Szaakasvili grúz elnök nem teketóriázott: néhány hónappal hatalomra kerülése után elkezdte az oligarchák és a korrupt politikusok bebörtönzését. Aki nem volt hajlandó lemondani grúziai vagyonáról az állam javára, azt lecsukták. Az eljárás nem volt éppen jogilag megalapozott, de kétségkívül hatékonynak bizonyult.
Bendukidze elgondolása az volt, hogy ha meg akarja akadályozni a korrupciót, le kell redukálni a korrupt hivatalnokok kapcsolatát a lakossággal. Ez a gyakorlatban széleskörű deregulációt és liberalizációt jelentett. Bezáratta a Grúz Trösztellenes Bizottságot, amely szerinte csak kevés esetben nem fogadott el kenőpénzt, és feloszlatta a közlekedési rendőrséget (!).
Nem került sor sem monopóliumok létrejöttére, sem közlekedési káoszra. Az ország kultúrája gyorsan megváltozott és ma már nem csúszik le a korrupciós ranglétrán – épp ellenkezőleg: megelőzött minket.
Megszoksz, vagy mehetsz a rács mögé
Hernando de Soto közgazdász szerint a fejlődő világban a korrupció elsőrendű kiváltó oka a túlzott bürokrácia. A posztszovjet országokban a korrupció szerves része a társadalomnak és egyúttal segít fenntartani ezt az állapotot. „Az egyetlen módja, hogy kivegyük a gyeplőt a korrupt bürokraták kezéből, ha megfosztjuk őket a lehetőségtől, hogy pénzt szedjenek”, mondta Soto.
Az IMF vonatkozó jelentése szerint a monopóliumok létrejötte a legfőbb kockázata a radikális változásoknak. A posztszovjet országokban tevékenykedő oligarchák, akik összefogják ezeket a konglomerátumokat, nagyon jó politikai kapcsolatokkal rendelkeznek. Bendukidze javaslata azonban az, hogy „vagy megtanulnak az új játékszabályok szerint élni, vagy börtönben fognak rohadni”.
Ha a pártok nem, a kormány vajon betartja-e ígéreteit?
Szlovákiában az új kormánykoalícióban szereplő pártok többsége változásokat ígért szavazóinak, amit a következő szlogennel illetnek: „pénzért értéket”. Ezzel utalnak arra, hogy tervük szerint az állam az adófizetők terheinek megfelelő minőségben látja majd el feladatait.
A kormányprogram azonban számos helyen szemben áll a választások előtti egyéni ígéretekkel. Közel sem kapnak annyi tehermentesítést a vállalkozók, mint amit a választási programokból várhattak volna. A korrupció ellenes harc központi téma volt, ma az ellenzék berkein kívül alig esik róla szó, pedig két kormánypárt is erre építette kampányát a választási hajrában (Most-Híd, Sieť).
Az IMF felmérése szerint a globális korrupció évente a világ GDP-jének 2 százalékát emészti fel, ez nagyjából 1500-2000 milliárd dollárnak megfelelő összeg. Az igazságtalanságon, a társadalmi morálban okozott károkon kívül további eredménye a korrupciónak, hogy aláássa az adófizetők bizalmát az állammal szemben, így nem akarják megosztani jövedelmüket a kormányzattal. Az államkassza kifosztása pedig rontja a közszolgáltatások minőségét, ellehetetleníti a beruházásokat, és növeli munkanélküliséget.
Etrend.sk, Bloomberg.com
Nyitókép: Bloomberg.com
Megosztás:
Címkék: ellenzék Főoldal Grúzia komrányprogram kormány korrupció korrupció ellenes harc politika Szlovákia
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.