Szlovákia a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának 2002-es ratifikálásakor kötelezte magát arra, hogy a polgári bírósági eljárásokban a nemzeti kisebbségek feltétel nélkül használhatják az anyanyelvüket. Ez azért fontos, mert nem mindenki ismeri a szlovák nyelvet olyan szinten, hogy egy bírósági tárgyaláson képes legyen a szlovák anyanyelvűekkel azonos szinten megnyilvánulni.

 

Az ország a Charta aláírásával egyúttal azt is vállalta, hogy a bírósági eljárások során nemzeti kisebbségei, amennyiben írásos bizonyítékok merülnek fel, azokat saját anyanyelvükön is benyújthatják. Azok szlovák nyelvre való lefordításának költségei így az államot terhelték.

 

A visszalépés a Most-Híd kormányzása alatt lépett életbe

 

 hirdetes_810x300  

A Magyar Közösség Pártja keddi sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a helyzet e téren a közelmúltban lényegesen megváltozott. Kőrösi Ildikó, az MKP önkormányzati és közigazgatási alelnöke, valamint Horony Ákos és Nagy Dávid jogi szakértők rámutattak arra, hogy július 1-jével megváltoztak az anyanyelvhasználat feltételei a polgári bíróságokon. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a polgári bírósági eljárásokban az írásos bizonyítékok szlovák nyelvre fordításának költségeit az állam helyett immár a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárnak kell majd viselnie.

 

Az MKP szerint Szlovákia ezzel megsértette egyik fontos nemzetközi kötelezettségvállalását.

 

Egyben felszólítja a  Most-Híd igazságügyi miniszterét, Lucia Žitňanskát, és a Bugár Béla pártja által delegált kisebbségügyi kormánybiztost a helyzet mielőbbi rendezésére.

 

 

http://www.mkp.sk/2016/10/04/uj-torvenykonyvek-regi-reflexek/MKP/Körkép.sk

 

Nyitókép: MKP

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!