Dilemmák a Besztercebányai kerületben – Interjú Csúsz Péter (MKP) megyei képviselővel

Kevés olyan nap van, amikor Marian Kotleba, a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat elnöke és világnézete ne jelennének meg valamilyen formában a hazai politikai színtéren. Bőven talál helyet és alkalmat arra, hogy teret adjon nézeteinek, amellyel a jelenlegi kerületi önkormányzat alig, vagy nem tud mit kezdeni.

 
A megye elmúlt évéről és önkormányzati tapasztalatairól Csúsz Pétrerrel, a Losonci járás egyetlen magyar képviselőjével (MKP) beszélgettünk.

Milyen volt az elmúlt év?

Lényegében ugyanolyan volt, mint az előző kettő. Már 16. éve vagyok megyei képviselő, de ehhez hasonló választási időszakom még nem volt. Mindig voltak megegyezések, fejlesztések, melyeket a megyei elnökkel, ill. a klubokkal való egyeztetésekkel, politikai alkukkal el lehetett érni.  Most az a helyzet, hogy szinte semmilyen fejlesztési lehetőség nincs, mert az uniós pénzeket nem használhatjuk, a meglévő pénzek nagy része pedig a megyei utak fejlesztésére megy el. De az sem teljesen oly módon, ahogyan az igazságos lenne.

   

Konkrétabban?

Van egy megyei elv a képviselők között, amelyet még az előző választási időszakokban kezdtünk alkalmazni, amely szerint a javítandó útszakaszokra szánt pénz a lakosság arányának megfelelően van elosztva a járások között. E tekintetben nincsenek negatív tapasztalatok, a járáson belüli elosztásnál viszont már igen. Mindaddig, amíg a Losonci járásból többségben voltak a magyar képviselők, a rendelkezésre álló pénzeket úgy próbáltuk beosztani, hogy igazságosan el legyenek osztva a szlovák és a magyar falvak között.

Jelenleg egyedüli magyar képviselő vagyok a járásból és nagyon meg kell küzdeni azért, hogy magyar falvakra is jusson valami. Sőregen és Nagydarócon kívül semmilyen pénzösszeget nem lehetett elkülöníteni a magyarok által lakott falvak útjaira. Még ezt is sikerként kell elkönyvelnem, mivel négy másik képviselővel kell megegyeznem, de az arány akkor sem igazságos.

Mi a helyzet más fejlesztésekkel?

Olyan mértékű fejlesztések, mint az előző három választási ciklusban voltak most nincsenek.  Oltjuk a tüzet, ahol kell, mindig van valamilyen kisebb beruházás, ezek azonban inkább csak kényszerek, melyeket már muszáj megcsinálni.

Az ok? Kotleba?

A legnagyobb gond az, hogy azon politikusok közé tartozik, akik úgy gondolják, hogy csak nekik és csak egyedül nekik lehet igazuk. Nem volt még rá példa, hogy tisztességes tárgyalásnál elállt volna a saját elképzeléseitől. Ritkán ugyan előfordult, hogy nagy gesztusként engedett egy-két dologban, de az is csak az adott időpontban volt, később semmit sem tett megvalósításukért. Sosem volt olyan, hogy szembement volna a saját elképzeléseivel. Ismert az elve, hogy nem fogadja el az európai uniós pénzeket.

Nem írta alá az előző elnöki időszak alatt elnyert támogatásokat sem. Ennek esett áldozatául gyakorlatilag az összes, a középiskolák fejlesztésére elnyert összeg, a Losonc melletti Szalatnyai Szociális Intézet felújítása és még sorolhatnám. Ennek megfelelően elestünk a megítélt uniós támogatásoktól. Nagyságrendileg milliós összegről beszélhetünk. Jelenleg pedig már nem is pályázhatunk, mert megyénk „fekete listára” került.

Miért?

A munkafelügyelőség a megyei hivatal ellenőrzése során olyan alkalmazottakat talált az egyik részlegnél, akik feketén voltak alkalmazva, s mivel ez kizáró ok, kizártak minket minden pályázati lehetőségből. Természetesen Kotleba pereskedik az állammal, állítólag nem volt ilyen illegális munkás felvéve, de a kerületi bíróság jóváhagyta a döntést. A már másfél éve húzódó ügy most a Legfelső Bíróság asztalán van, de ők még nem foglalkoztak vele. A választásokig nem is lesz döntés! Az elnök úr most azt mondja, azért nem pályázhatunk, mert „fekete listán” vagyunk, elfeledve, hogy addig sem pályáztunk, ameddig nem voltunk ilyen ok miatt elmarasztalva.

Ha tehát jól értelmezem, akkor most úgy viselkedik, mintha támogatná az uniós fejlesztési lehetőségeket, de most nem lehet pályázni sem.

Igen, nyers fordításban ez most így hangzik, de ne feledjük EU-s pályázat ellentétes lenne az ő elveivel. Inkább azt mondja, hogy a smeres kormány mondvacsinált ürügyekkel megfoszt minket az Európai Uniós lehetőségektől. Mesterien bánik a szavakkal, s úgy néz ki, hogy ehhez a hozzáállásához nem találta meg a receptet a kormány. Tehát mintha mindig lépéselőnyben volna, s ezzel emelkedik a népszerűsége is.

Ez miben mérhető fel leginkább?

Abban is, hogy több, mint 8 %-os népszerűséggel bejutott a parlamentbe. Ez diametrálisan több, mint a négy évvel azelőtti parlamenti választáson volt. Nagyban segítette őt, hogy megyefőnökként napi szinten szerepelhetett a médiában. Ezt sajnos nem fogták fel a  smeres képviselők, mert úgy gondolták és gondolják, hogy minden szinten vitatkozni kell vele. Ezzel az ő malmára hajtották a vizet, mert így volt szereplési lehetősége.

Ha lett volt volna egy vezényszó a Smeren belül, hogy tilos vitatkozni vele, a viták helyett inkább előre megtárgyalni minden vitás kérdést a képviselői klubok között, megbeszélni, hogy mit, mikor és hogyan szavazunk, akkor „paff“ lenne. Nem lenne mire reagálnia, nem lenne módja szavaival kiforgatni és lejáratni más képviselőket. Minden megyegyűlés végződhetne másfél óra alatt, így viszont sokszor az estébe nyúlnak, félbeszakítottak, megismétlődnek. Pusztán azért, mert a smeres klub képviselői szeretik hallatni a saját hangjukat, megadva az elnöknek a lehetőséget arra, hogy mindenre reagáljon. És ezt meg is teszi!

Nagyon ügyesen forgatja a szavakat, használja fel az adatokat, hogy mindig ő kerüljön ki győztesen mindenfajta vitában.

Pozitív visszhanggal?

Igen. Mindenhol úgy van kommentálva minden, mintha a képviselők nem tudnának semmit, és az ész az ő oldalán lenne.

A képviselő testületen belül milyen az együttműködés?

Soha nem volt ilyen rossz! A 49 képviselőből 29 smeres.  Ez a többségi erő nagy önbizalmat adott nekik a függetlenekkel és az MKP-sokkal szemben – csak ez a három klub létezik. Nem kommunikálnak, nem egyeztetnek egy-egy ülés előtt, hogyan kellene módosítani a hivatal által előkészített anyagot. Nagyon sokszor csak ott helyben, az ülés előtt tudjuk meg, hogy milyen módosításokat javasolnak. Ezeket mi rendszeresen nem is szoktunk megszavazni, mert sok javaslat érthetetlen, követhetetlen.

Úgy gondolják, hogy a létszámukból adódóan az elnökkel is azt csinálnak, amit akarnak. A valóság viszont más, mert rakoncátlanok és nem lehet őket egységbe terelni. Hiányzik egy vezér, amelyik irányítaná őket. Olyan ez, mint egy lyukas vödör, ahány eresztéke van, annyi felé folyik belőle a víz.

Tehát a képviselőtestület azt szavazza meg, amit a Smeres klub akar?

Igen. Hozzátéve, hogy igazából nincsenek jelentős dolgokról való szavazások. Mivel nincsenek beruházásai témák, sokszor elég semmitmondó napirendi pontjaink vannak. Ahol ténylegesen pénzről van szó, mint a költségvetés, fejlesztés, ott általában az van, amit a smeresek akarnak. Ha adunk be javaslatot, azt figyelembe szokták venni, de arról nem egyeztetnek, amit ők akarnak. Röviden összefoglalva, amennyi gond van az elnökkel, annyi gond van a smeresekkel is.

Az idei költségvetéssel hogy állnak?

Elkészült. Decemberben tárgyaltuk is, de a Smeresek szokásukhoz híven nem egyeztettek senkivel a módosító javaslatokról. Ez okozta, hogy az MKP és a függetlenek nagy része nem szavazta meg, de az elnök sem írta alá. Így februárban újra kell tárgyalni az egészet. Sajnos vannak benne olyan javaslatok, amelyekről újra csak azt tudjuk mondani, hogy át kellene gondolni. Erre viszont a smeresek nem lesznek hajlandók, mert az elnök vétójogát csak a módosító javaslat változás nélküli megismétlésével lehetne letörni.

Bármilyen kis – általunk felvetett – ésszerű módosítás esetén az elnöknek újra lenne lehetősége nem aláírni a költségvetést, mert az már más módosítás lenne, mint a decemberi. Így akár májusig is lehetne játszadozni a költségvetés elfogadásával, s ez az önfejű makacskodás fogja okozni, hogy nem fognak ránk hallgatni a smeresek. Vagyis lesz egy rossz költségvetés, és ez senkinek sem használ.

Ehhez szorosan kötődnek a megyei támogatások?

Igen, ez jó példa erre. A megye már 12 éve lehetőséget ad a megyén belüli civil szervezeteknek, községeknek arra, hogy pályázatokat nyújtsanak be. Miután a hivatal formailag átnézi a pályázatokat és kizárja a hibásakat a képviselők döntenek a támogatások odaítéléséről. Sajnos az idei költségvetésnél erre a pályázati lehetőségre aránytalanul nagy összeget hagytak jóvá a smeresek, hiába figyelmeztettük őket, hogy választási évben nem szabad így „pénzt osztogatni”, inkább megfontolt fejlesztésekre kellene a pénzt adni.

Egyébként sem szabad elfelejteni, hogy a nyertes pályázókkal a szerződést már az elnök írja alá, nem a képviselők. Hiába döntünk tehát mi a nyertes pályázatokról, ha ő nem köti meg a szervezetekkel a szerződést, mert sokallja azt. Márpedig így lesz, így akar majd feszültséget teremteni a választások előtt. A taktikája ugyanaz, mint az EU-s pénzeknél, neki lesz módja a média előtt kifigurázni a „telhetetlen” képviselőket. Mi hiába figyelmeztettünk, hogy erre azok a falvak és polgári társulások fognak ráfizetni, akiknek a megyei támogatás létkérdés.

Az eddigi 12 éves gyakorlatnak megfelelően sok szervezet, miután látni fogja a képviselők döntését, amelyet a hivatal honlapján kötelező ismertetni, belevágnak a projektjük megvalósításába azzal, hogy majd utólagosan megkapják rá a megszavazott támogatást. Ha azonban nem lesz aláírt szerződés, akkor ez elmaradhat. Ez pedig a megyei önkormányzat tekintélyét fogja csorbítani. S ezzel nem lenne szabad játszani.

Más nem írhatja alá a szerződéseket?

Erre a törvény nem ad lehetőséget. Minden szerződést, akár közbeszerzési, akár pályázati a megye nevében az elnök írja alá. Függetlenül attól, hogy a pályázatok esetében a képviselőtestület dönt arról, hogy ki a nyertes. Bíróság előtt sem állná meg a helyét az esetleges indítványunk, hogy nem teljesíti a határozatot. Volt már rá példa, amikor az ügyészség úgy fogalmazott, bár a határozat jogerős, de senkinek nincs lehetősége arra, hogy szerződésre is kényszerítse az elnököt. Ne feledjük, például a nyertes EU-s pályázatok esetében sem kötött szerződést.

Van Kotlebának esélye az idei megyei választásokon?

Ha egyfordulós lesz a megyei választás, akkor a józanabbul gondolkodókhoz kapcsolódva azt mondjuk, hogy vigyázni kell, mert Kotleba túl erős. Inkább egy biztos befutó személy mögé kellene felsorakoznia mindenkinek, aki megelőzhetné őt. Sajnos már most találkozom olyan elnökjelöltekkel, akik elrugaszkodtak a realitások talajától. Azt hiszi mindenki magáról, hogy nyerhet, mert egykörös lesz választás. Sajnos az igazság az, hogy az egyfordulós választásnál végképp nem szabad hazardírozni, inkább egy olyan közös ellenjelölt kell, aki eséllyel veszi fel ellene a küzdelmet. Ez mögé kellene állnia mindenkinek, mert ez az ésszerű!

Puntigán József

Nyitókép: Képarchívum