A Financial Times Orbán beszédéről: „Heves konfrontáció” várható Európa nyugati és keleti fele között

A Financial Times brit üzleti napilap a lengyelországi igazságügyi reformmal és ezzel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédével foglalkozott – írja az MTI.

A Financial Times internetes kiadásában vasárnap megjelent cikk azt emelte ki:  Orbán Viktor beszédében „megfogadta”, hogy megvédi Lengyelországot az Európai Unió szankcióival szemben.

A magyar miniszterelnök kijelentésével elmélyítette a Kelet- és Nyugat-Európa közötti megosztottságot. A szerkesztőségi véleménycikk szerint Orbán Viktor a lengyel igazságügyi reformot védelmébe vevő megjegyzései nyomán valószínűsíthető, hogy a közép- és kelet-európai miniszterelnökök, valamint nyugati kollégáik között heves konfrontáció várható.

   

A lengyel igazságügyi reformok Orbán 2013-ban bevezetett reformjait tükrözik, amelyek elhallgattatták a bírákat felváltva őket a Fidesz megbízottjaival – fogalmazott a lap.

A cikk megjegyezte, szerdán Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szankciókat helyezett kilátásba, amelyek megszüntethetik Lengyelország uniós szavazati jogát, valamint bizonyos támogatásokat, bevezetésükhöz ugyanakkor minden tagállam – köztük Magyarország – egybehangzó jóváhagyására szükség van.

Uniós „atomfegyver”

A Lengyelország ellenében tervezett szankció az a „7. cikkely”, amit uniós körökben jogi „atomfegyverként” emlegetnek. Ahogy arról korábban írtunk, Brüsszel fontolgatta az is, hogy mivel az az ország nem szavazhat, aki ellen a szankció szól, Magyarország és Lengyelország ellen egyidőben és egy „csomagban” indítana az eljárást, hogy ne állhassanak ki egymás mellett.

A hetedik cikkely fegyverét még sosem használták egy tagállam ellen sem. Sokan azért tartják valószínűnek a „bevetését”, mert precedenst teremtene, és más tagállamok attól tarthatnak, hogy később visszaütne a választásuk.

Ez lehet az oka annak is, hogy – mint azt a Financial Times írta – Otilia Dhand, a Teneo Intelligence elemzője úgy véli, szankciók helyett Lengyelországot inkább azzal büntetik, hogy megkurtítják Varsó részesedését az uniós alapokból. Ma Lengyelország a közös kassza legnagyobb nettó kedvezményezettje.

Felszínre kerülő ellentétek

Közép-Kelet-Európa és Nyugat-Európa közötti ellentét több mindent magába foglal, de a legmarkánsabban a migránsválság és a kötelező betelepítési kvóták ügye szélesítette a szakadékot az Unió magja és keleti vége között. Ezt később fokozta a kettős minőségű élelmiszerek körüli mizéria. Fontos azonban megjegyezni, hogy az életszínvonalt illető különbségek miatti feszültség már a gazdasági válság kirobbanása után felszínre került.

Mindeközben készülnek a tervek az uniós források 2020 utáni merítésére, és akár már itt is megnyilvánulhat a többsebességű Európa elképzelése – miszerint a „nagyobb szolidaritást vállaló” országok több forráshoz juthatnak és helyet kaphatnak Európa magjában. Ennek azonban egyik feltétele a migránskvóták teljesítése.

MTI, Körkép.sk, FT.com

Nyitókép: MTI Fotó: Veres Nándor