Iveta Radičová: 2012-ben az értékítéletek miatt bukott meg a kormány, most pénzről és hatalomról van szó

Az egykori kormányfő szerint míg az ő kormánya az értékek válsága miatt esett szét, addig a jelenlegi koalíció csak a hatalomért vitázik. A Fico-kormány elmélyíti az ország problémáit, Danko törvényjavaslatai inkább illenek egy politikai szatírába, mondja Iveta Radičová a Denník N-nek.

(…) Tehát most nem értékek miatti válságról van szó.

Meg vagyok róla győződve, és minden erre utal. Ennek a kormánynak az első naptól fogva problémái vannak. Az egyik koalíciós partner, amely többséget biztosított, a Sieť, már nincs is a koalícióban. Nyugodtan mondhatnánk, jogszerű kormányunk van ugyan, de nem legitim. Újabb viták kerültek felszínre, amelyek rendkívül élesek voltak. Ehhez még hozzájárul a Cirill-Metód hagyományok kisajátítása miatti konfliktus is.

   

Mire gondol?

A Smer és az SNS között harc dúl az olyan választóért, akinél az a döntő, hogy melyik párt lesz a legszociálisabb és a legnemzetibb. Ne feledjük el, hogy a Smer 2012-ben ezeket a választókat épp az SNS-től és a HZDS-től csábította el. Most újra harcolnia kell értük az SNS-szel. Már a kezdetektől feszültség uralkodik ebben a koalícióban, amit nem lehet szőnyeg alá söpörni sem elterelni a róla a figyelmet. Nagyon egyszerűen: ha mi hallgatunk a Bašternák-ügyben, elvárjuk, hogy ők hallgassanak a uniós források ügyében. A Smer ezt a háttéralkut most megszegte, nem hallgatott, ami a jelenlegi válsághoz vezetett.

Bugár Béla azzal magyarázta, hogy belépett ebbe a kormányba, hogy olyan emberekkel, mint Igor Matovič és Richard Sulík nem lehet kormányozni, mert túl kiszámíthatatlanok, erre jön Danko, és megmutatja, hogy ő mennyire kiszámíthatatlan. (…)

Mi játszódhat le most Bugár Béla fejében, mikor azt látja, hogy a stabilnak nevezett koalíciós partnere talán még kiszámíthatatlanabb, mint maga Matovič?

Bugár tapasztalt politikus, aki megélte a Vatikáni Szerződés és az Euroval miatti kormányválságot. Nem kezdő már, hogy ne tudná megjósolni, milyen meglepetések várhatják egy kormánykoalícióban. Ennek a kormánynak épp az a baja, hogy ilyen problémák miatt van válság. Más, ha egy adóreform vagy az Euroval miatt robban ki vita, és megint más, ha arról szól a dolog, ki lesz az RTVS igazgatója. Aztán egy nap jön a mellbevágó hír, hogy aki tegnap még elfogadhatatlan jelölt volt, másnapra már elfogadható. Ezek olyan manőverek, amelyek már kívül esnek a politikai kompromisszum határán.

Danko milyen politikus?

Nem tudok mondani egyetlen olyan törvényjavaslatot sem tőle, amit támogattam volna vagy amiről úgy gondolnom, hogy Szlovákia hasznára válik. (…)

Mit csinálunk rosszul – nem értünk hozzá, vagy csak lopunk?

Ez a két dolog nem zárja ki egymást. Emlékszem, mikor munkaügyi miniszterként 2005-ben beléptem abba a hivatalba, ahol a strukturális alapokról döntöttek. Tudja, hogyan nézett az ki? Annyi papír volt az irodákban, hogy kerülgetni kellett őket, hogy eljusson az ajtóig. Senki sem tudhatta, mi van azokban a papírokban. Teljesen elárasztotta őket, de hogy győzzék a munkát, a formális kritériumokra helyezték a hangsúlyt. Ez a hangsúly ma is áll: az alapján bírálnak el a projektet, hogy könyvelésileg rendben van-e.

Vagyis az állami hivatalok – a kutatás-fejlesztési pályázatoknál – nem képesek megítélni, melyik pályázat releváns egyáltalán?

Ez is igaz. A hivatalok nem képesek megítélni a projektek tartalmi hatékonyságát és életrevalóságát. Aztán ott a másik dolog, egyáltalán nem zárom ki azt sem, ami beigazolódni látszik, mégpedig hogy a a hivatalnokok szándékosan nem értékelik a pályázatok tartalmát, hogy a baráti cégek igénylései átmenjenek. Hiszen nem először állította le az Unió a források folyósítását, vagy épp kérte vissza a pénzt, miután például az OLAF kivizsgálta, volt-e egyáltalán valamilyen hozadéka a projektnek. (…)

A kormányfőnek egyenesen vissza kellene hívnia Plavčan minisztert?

Nem én vagyok a kormányfő.

Ön visszahívta volna?

Az én kormányomban Švejna és Chren államtitkároknak azonnal le kellett lépniük [a Hayek-ügy miatt] (a szerk. megj.: Švejna ma a Most-Híd szociálisügyi államtitkára). A Smer marketingjének központi elemét képező „stabil kormány” elve épp arról szól, hogy egymást nem hívják vissza. Ha visszahívnák, azzal megtagadnák az okot, ami miatt együtt vannak.

Milyen sokat segített volna a szlovákiai kutatás-fejlesztésen az a 300 millió euró, ha jól használták volna fel? Ez nagy lehetőség lehetett volna Szlovákia számára, ami ráadásul elveszett?

Ez egy hatalmas összeg, a többi országhoz képest is hatalmas összeg. A szlovák K+F most abban a helyzetben van, amikor a kutatócsoportoknak nincs esélyük a tudományos támogatásokból pénzt szerezni, amelyek segítségével konkurálhatnának a külföldi laboratóriumokkal. Az uniós források nagyot lendítettek volna ezen a helyzeten.

Tudna példát mondani?

Egyet mondok a saját környezetemből. Amikor 2004-ben az első Roma Közösségek Atlaszát készítettük, a költségek nagy részét a Világbank fedezte, amely nekünk soha többé hasonló projektet nem finanszíroz majd. Ma újra a Roma Közösségek Atlaszát tervezik elkészíteni a romaügyi kormánybiztos (szerk. megj.: Ravasz Ábel) hivatalának szánt uniós forrásokból. 136 ezer eurót különítettek el, ami egy akkora összeg, amiért hálás lettem volna 2004-ben.

Tehát ebből az összegből meg lehet csinálni. Egy minőségi szociológiai kutatásra elegendőek a több tízezres vagy néhány százezres keretösszegek is. Mi van akkor, ha egy szociológus azt mondja erre, hogy az uniós pályázatoknál többmilliós összegek landoltak ismeretlen ügynökségeknél?

Infarktus közeli állapot. (…) Engem is az infarktus kerülgetne.

Szóval tényleg hatalmas botrányról van szó.

Igen, szerintem ez hatalmas botrány. Szlovákiában hiánycikk a rendes szociológiai kutatás, mert nincs rá pénz, most pedig ez történik. (…)

DennikN.sk, Radičová: V roku 2011 padla vláda pre spor o hodnoty, teraz ide o peniaze a pozície

Nyitókép: DennikN.sk