Elővettünk egy 2016-os felmérést: A kormánypártok nem azt csinálják, amiért megválasztották őket

A jelen helyzetben nehéz megmondani, hogy milyen kormányt sikerült megalakítani Peter Pellegrininek (Smer), vagy egyáltalán, sikerül-e kormányt alakítania. Andrej Kiska államfőn az ország szeme, elfogadja-e a politikus javaslatait.

Tény, a kimenetel nem borítékolható előre: Jozef Ráž – aki Robert Kaliňák jóbarátja – ugyan nem kerül a belügyi tárca élére, ugyanakkor a Smer az egyik legkevésbé látható és az egyik leggyengébb kommunikációs képességekkel rendelkező Tomáš Druckert javasolja majd a miniszteri székbe.

Pellegrini kedd délutáni sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy Andrej Kiska a javaslat el nem fogadásával túllépte hatáskörét. Valószínű, hogy majd az egyes pártok „szakértői” fogják ezt addig magyarázni, míg végül az emberek elvesztik a fonalat.

   

A kormánypárti politikusok a 2016-os választásokra apellálva próbálják indokolni a koalíció megtartásának legitimitását, mondván, hogy a választók akkor hoztak egy döntést.

Megnéztük ezért a választások után néhány nappal megjelent MEDIAN-felmérést, ami azt vizsgálta, milyen okokból adták le a választók szavazatukat az egyes pártokra (a teljes felmérés cikkünk végén beágyazva is megtekinthető).

Az összesítést nézve a választók csaknem fele (48 százalék) a pártprogram alapján döntött, de csaknem ugyanennyi szavazó (47 százalék) a jelöltek tisztessége, erkölcsössége alapján adta le voksát. Jelentős azok aránya, akiknél a változás és a politikai kultúra felélesztése volt fontos tényező. A legkisebb rossz elve alapján csak a választók egy harmada szavazott.

A választók döntésének pártok szerinti eloszlása is igen beszédes

Minden párt választóinak egy harmada a „legkisebb rossz” elvét is figyelembe vette, mikor leadta a voksát. Ez azt jelenti, hogy jelentős mértékben egy másik párt miatti ellenérzés is meghatározta a szavazást.

A Smer választóinál a tisztesség és a moralitás (34 százalék), illetve a politika megváltoztatása (24 százalék) sokadlagos szempont, a legfontosabb tényező számukra a programpontok voltak (44 százalék). Robet Fico pártjánál konkrétan a korrupció problémájának megoldása a választók 70 százalékánál jelent meg elvárásként (ez a második legalacsonyabb).

Az SNS választóinál a morális szempont és a program volt meghatározó, ugyanakkor nagyjából ugyanilyen fontos számukra az, hogy a párt változást hozzon a politikába. A korrupció és a klientelizmus kezelését az SNS választói várták el legkevésbé (67 százalék). Ezek ettől még magas értéket képviselnek.

A most kialakult helyzet valószínűleg a Most-Híd szavazóit rendíti majd meg leginkább. Ugyanis épp a Most-Híd szavazó körében jelenik meg legfontosabb szempontként (65 százalékban) az erkölcsösség és tisztesség kívánalma. Bugár Béla lépései – akár csel volt, akár árulás – miatt ezt az elvárást a Most-Híd ma már aligha teljesíti.

Ráadásul megint csak a Most-Híd szavazóinál jelenik meg nagy súllyal (az OľaNO után a legnagyobb mértékben) a korrupció és a klientelizmus elleni harc.

A jelenlegi kormánykoalíció megtartásával – és valószínűleg Lucia Žitňanská távozásával – a Most-Híd választói joggal érezhetik úgy, hogy azok a legfőbb indokok, ami miatt a vegyespártra szavaztak, nem teljesült. Ez alátámasztja azokat a szakértői kijelentéseket, amelyek szerint a Most-Híd hitelvesztése már nem fordítható vissza.

Körkép.sk

Nyitókép: deed.sk