Bugárék felemelkedése és alámerülése – a Most-Híd épp csak a parlamenti küszöb felett mozog címmel közölt írást a Hospodárske noviny szlovák gazdasági napilap internetes kiadása, melyben sorra vette a vegyespárt népszerűségének alakulását a megválasztásától napjainkig.

 

A Most-Híd már hosszú ideje gondban van, a Smerrel kötött koalícióból származó veszteségeket nem tudta ledolgozni, és a választásokon elért – a várakozásoktól elmaradó – eredménye után a felmérések lassú süllyedését jelezték.

 

Nem meglepő. Ahogy azt a szlovák napilap is leszögezi, a Most-Híd kampányának legnagyobb részét épp a Smer második kormányának bírálatára építette, jobboldali alternatívát kínálva a választóknak. A dolog, akkor úgy tűnt, beválik, és a választások előtti hónapokban 10 százalékot is mértek a vegyespártnak a közvélemény-kutató ügynökségek.

 

 hirdetes_300x300  

Kellemetlen meglepetések…

 

Csakhogy a választásokon nagy meglepetésre kibukott a parlamentből a KDH, és bár a kulisszák mögött már akkor is sok szó esett arról, hogy Bugár Béla hajlandó megalkudni a kormányzásért, a KDH nélkül komoly dilemmába került: a Smer és a jobboldali ellenzéki pártok nem volt hajlandók egymással kormányozni. Így született meg egy korábban valószínűtlennek tartott Smer – Most-Híd – Sieť – SNS koalíció, ami nem sokkal később Smer – Most-Híd – SNS-re redukálódott a parlamenti többség megtartása mellett. Bugárék tehát azzal a Smerrel léptek kormányra, amelyet korábban (hivatalosan) elutasítottak, és azzal az SNS-szel, amelyről maga Bugár előzőleg kijelentette, hogy „nincs helye a parlamentben”.

 

A kormányalakítás után elhangzott Bugár ma már hírhedté vált mondata is, miszerint a kampány során ők „mindig azt mondták, amit mondani akartak”.

 

A szokatlan kormánykoalíció legnagyobb vesztese azonban a Most-Híd lett. A Smerrel kötött alkut választói többsége árulásnak értékelte – nem csoda, a Focus választási felmérése szerint a vegyespártra az emberek 90 százaléka azért szavazott, hogy véget vessen a Smer korrupciós ügyektől hemzsegő kormányzásának.

 

Mi jön azután, ha végre elsüllyed a Titanic?

 

Lassú alámerülés

 

A kormányba kerülés utáni időszakban nagy áttörést nem sikerült elérnie pártpreferenciák szempontjából. A legjobb eredményt 2017 februárjában érte el, az Andrej Danko kapitányi rangra emelése és kitüntetéseinek bohózatba illő csókolgatása kapcsán kirobbant botrány után. Ekkor a Bugárékkal rendszerint a javukra elfogult AKO ügynökség 8,1 százalékra mérte őket.

 

A Focus ügynökségnél Bugárék 2016 szeptemberében hozták a legjobb formájukat, akkor 7,7 százalékot értek el. A választások előtti kétszámjegyű népszerűséget – amiben Bugár olyannyira reménykedett 2016 márciusa előtt – azóta sem érték el újra.

 

Sőt, jelenleg történelmi mélyponton van a párt preferenciája, legalábbis parlamentbejutásától számítva. Júniusban mindössze 5,6 százalékot kapott a Focustól, ami a statisztikai hibahatárt figyelembe véve a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy már a parlamenti küszöb alá esett. Az AKO a legalacsonyabb népszerűséget idén áprilisban, a belpolitikai válság kirobbanása után mérte.

 

Focus-felmérés: Bugár Bélát kétszer annyian tartják megbízhatatlannak, mint ahányan hitelesnek

 

A legláthatatlanabb párt

 

Az elemzők Robert Fico lemondása után úgy vélekedtek, hogy a választók a jelenlegi kormánykoalíció megtartását Bugárékon verik majd le, és úgy tűnt, így is történik. A kormánykoalíció maradt, de Bugár egymást érő nyilatkozatai és interjúi ellenére sem tudta eladni saját eredményének Fico távozását. Az új kormány legkevésbé látható pártja pedig épp a Most-Híd lett.

 

Miközben gazdatüntetésektől, az egészségügy helyzetétől volt hangos a sajtó, Bugár Béla és pártja felvetette a házi pálinkafőzdék ügyét, és hangoztatta, hogy ők rendelkeznek a „leghatározottabb külpolitikai irányvonallal”. Majd bejelentették Bugár indulását az államfői posztért.

 

Gyakorlatilag a párt láthatatlansága is ennek tudható be: nem feszegetnek olyan témát, amely csökkentheti Bugár egyébként is megkérdőjelezhető esélyeit, ugyanakkor minden külpolitikai témára igyekeznek azonnal válaszolni – ugyanis egy szlovák államfő szerepe korlátozott hatásköre miatt inkább szól az ország külföldön történő reprezentálásáról. Nagy kérdés, hogy Szlovákiában egy magyar jelölt, még ha az a szlovákok kedvenc magyarja is, mennyire lehet sikeres…

 

A most-hidasok Bugárt akarják köztársasági elnök-jelöltnek

 

Körkép.sk, HNonline.sk

Nyitókép: HNonline.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!