Kéklő égbolt, ragyogó napsütés, az őszi színek csodálatos kavalkádja, cseresek, bükkösök, vulkáni csúcsok. A Turizmus Világnapja alkalmából megrendezett vezetett gyalogtúra résztvevői mindennek részesei lehettek. A túrát a Novohrad-Nógrád Geopark Jogi Személyek Társulása és a Nógrádi Turisztikai Információs Központ készítették elő, vezetője a terület kiváló ismerője Balázs Csaba, biológus volt.

 

Vecseklő és Egyházasbást határában. Felvétel: Puntigán József.

 

A gyalogtúra Medvesalja egyik legjelentősebb községéből Egyházasbástról indult. A község első említése 1267-ből való, amikor Basthi néven említették, de bizonyos, hogy jóval korábban létezett. Máig legjelentősebb szakrális értéke a középkori temploma, melyet Szt. István király tiszteletére van felszentelve. Néhány éve előtt a közelében Szt. István szobrát is leleplezték.

 

Vályi András Magyar Ország leírása c. könyvében így mutatta be: „Egyházas Bást. Magyar falu Gömör Vármegyében, lakosai katolikusok, birtokosai több Uraságok, fekszik ez eléggé nagy falu Nógrád Vármegye szélén, ’s a’ Básti Nemességnek szülött földgye; Márjási, ’s Náthai Uraságok bírják. Határjában mindenféle vetemény megterem, réttye jó, legelője szoross, vagyonnyait két mértföldnyire hordgya piatzozásának helyére, fája mind a’ két féle, malma helyben, de mivel keresetre tsekély módgya van, második Osztálybéli.”

 hirdetes_810x300  

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A település határában található a terület egyik leglátogatottabb búcsújáró helye, a Mária kút. A túra első része az odavezető útvonalon haladt, majd a Medves Magosa felé vette az irányát.  Balázs Csaba közben bemutatatta a út mellett futó patak és környezet élővilágát.  Szó esett az égeres erdőkről, de a szitakötőkről is.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A Medves-fennsík Közép-Európa legnagyobb bazaltalapú fennsíkja, melynek 1/3-a Szlovákiában 2/3-a pedig Magyarországon van.  A bazaltos vulkáni takaró vastagsága 11 és 107 m között változik, úgy hogy az eredeti bazaltrétegből már 300 méternyi elpusztult.   A bazalttakarót létrehozó vulkáni kitörések változatosak voltak. Felszínére  több szakaszban ömlött a láva, mely során eltérő szerkezetű kőzetek keletkeztek, ezek is jól láthatók a bányák feltárásaiban.  Ezek egyike a Dobogókőnek nevezett tufa/kőbánya, ahol kiválóan szintén lehet tanulmányozni az egykori  vulkáni működés és földtörténet eseményeit.

 

Balázs Csaba. Felvétel: Puntigán József.

 

Dobogókő. Felvétel: Puntigán József.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Az egykori krátereket azonban hiába keresnénk, mert nincsenek meg, az idők folyamán teljesen lepusztultak.  Közülük a legmagasabb a Medves magosa, amely távolról egy kráternek tűnik, de a helyszínre érve csak találgatni lehet, hogy a kráter hol is lehetett.  A erdőben egy enyhe besüppedés található,  feltehetőleg itt volt a kitörés központja. Ez egyben a terület legmagasabb pontja is, melynek közelében, a „kráter“ pereméről gyönyörű kilátás nyílik Medvesaljára és falvaira.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A háttérben Medvesalja. Felvétel: Puntigán József.

 

A Medves-fennsík tetejét javarészt rétek, cserjések borítják, nagy kiterjedésű erdei ugyan nincsenek, de a  völgyből a tetőre haladva jól észlehető, hogy hogyan változik az erdő összetétele. A cseres-tölgyes erdőket hogyan váltja fel fokozatosan a bükkös.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Áthaladva a fennsíkon a környező közelebbi és távolabbi hegyvonulatok mellett a látóhatáron feltűnt Somoskő vára, melyet egészen szokatlan oldalról, felülről lehetett „tanulmányozni“.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Elhagyva a fennsíkot és környezetének káprázatos látványát a somoskői és macskalyuki tanösvények következtek. Ezúttal „fentről“ „lefelé“.  A tanösvények felújítása alatt vannak. Már elkészültek az új hidak, korlátok, s hamarosan az információs táblák is megújulnak. Ezek három nyelven (szlovák, magyar, angol) mesélnek a erdők állat- és növényvilágáról, a macskalyuki kőbányáról, az egykori kisvasútról, a kőbányászat és a bányászok életéről stb.

 

A kőfejtő fénykorában, az 1930-as években több, mint 1500 embert is foglalkoztatott, az itt kitermelt „macskakő“ nemcsak Magyarország településire jutott el, de a környező országok városaiba, ahol számos utca és út készült belőlük.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A tanösvényt övező bükkös erdő több mint fél évszázada emberi kéztől érintetlen ill. csak a tanösvényeken végeznek szükséges tisztítási munkákat. Az itt található legidősebb bükkfák kora meghaladja a 150 évet is.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A hegyoldalakból több helyen források törnek a felszínre, ezek közül legismertebb a tanösvény részét képező Krúdy forrás, amely mellett tavacskák és pihenőhely is ki van alakítva.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A túra a két tanösvény sátorosbányai kiindulási pontján, a Miklós-toronynál ért véget, ahol egy kedves vendéglátásban is részesültek. A vendéglátó Sátorosbánya községi hivatala volt, a résztvevőket Juraj Badinka, polgármester üdvözölte.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A Turizmus Világnapja alkalmából további kerékpáros és gyalogtúrák is megvalósultak. A Fülekről indult kerékpárosok egyik csoportja  a Bénai sziklák -Abroncsos, a másik Rátka – Galamba – Csákányháza – Ragyolc útvonalat legyőzve érkezett Sátorosbányára. Egy további, Losoncról érkezett turistacsoport pedig a Béna – Bénai-sziklák – Abroncsos – Macskalyuk útvonalon érkezett ugyanide.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A nap zárasaként került átadásra a Novohrad-Nógrád Geopark Információs pontja, amelynek  Simon-torony ad helyet.

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!