Lassan újra iható a csallóközi víz, de a helyiekben maradtak még kérdések – Lakossági fórumon jártunk

Cikkünkből kiderül:

• Mi történt pontosan a Csallóközben
• Hol oldották fel és melyik községekben oldják fel fokozatosan a vízfogyasztási tilalmat
• Kik maradtak távol a fórumról és miért?
• Mi az az atracin és mik azok a peszticidek
• Milyen szigorúak az egészségügyi határértékek a vízben levő nyomelemekre vonatkozóan
• Mi érdekelte leginkább a helyi lakosokat
• Milyen megoldások vannak rendelkezésre a hasonló probléma megelőzésére

„Bakán, Csallóköznádason és Dercsikán a mai naptól iható a víz! Ha hazamennek, nyugodtan megengedhetik a vízcsapokat!” – közölte a hírt Bóna Zsuzsanna helyi polgármester a vízfogyasztási tilalmat érintő lakossági fórum résztvevőivel. A január 8-i polgári kezdeményezésű összejövetelnek mintegy kétszáz résztvevő mellett a csallóköznádasdi kultúrház adott otthont.

A témáról gyorshírként itt számoltunk be, bővebb, összefoglaló cikkünk itt olvasható.

A fórumon Sebő László, a Nyugat-szlovákiai Vízművek dunaszerdahelyi kirendeltségének igazgatója vázolta az ivóvíztilalommal kapcsolatos előzményeket és szólt az Egészségügyi Minisztérium ivóvízvizsgálattal kapcsolatos, 2017. október 15-től érvényes rendeletének módosításáról (Vyhláška MZSR č. 247/2017 Z.z.).

   

A rendelet 0,5 milligramm/liter értékben engedélyezte a vízben található összes peszticid felső értékét. Ezen belül 0,1 mg/liter lehet az atrazin értéke. Az előírás ugyanakkor továbbra nem szabályozza pontosan a vizsgálandó anyagok, peszticidek típusát. Ami azért probléma, mert több száz hatóanyag (tápanyag, növényvédő anyag) lehet káros az ivóvízre.

Az ivóvíz kivizsgálásának szigorítására vonatkozó jogszabály életbe lépése után öt fajta peszticid kivizsgálását kezdték meg a vízművekhez tartozó 32 kútban több járásban is. Csak a véletlennek köszönhető, hogy a vizsgált anyagok közé az atrazin is bekerült, melyet végül először a kutakban, majd az ivóvíz-hálózatban ki is mutattak.

A Közegészségügyi Hivatal, melynek jogköre eljárni ilyen esetekben, ezt követően december 15-én három faluban, majd december 19-én további falvakban tiltotta meg az ivóvíz fogyasztását, a vízművek pedig alternatív módon biztosította az ivóvízellátást.

A vizsgálatok eredményei

Csallóköznádasdon a megengedett 0,1 milligramm/l helyett 0,4-0,45 milligramm/l atrazint mutattak ki, Gellén 0,35 milligramm/l értéket. A többi mért peszticid értéke az illetékesek elmondása szerint nulla volt.

A vízművek dunaszerdahelyi kirendeltségének igazgatója elmondta azt is, hogy csak a pozsonyi központi laboratóriumukban található olyan berendezés, amely a vizsgált növényvédő szer kimutatására alkalmas. Sebő László ismertette a jelenlévőkkel a járás többi települését érintő vizsgálat eredményeit is, melyek szerint a csilizközi településeken, Bögellőn, Padányban, Alistálon, Nyárasdon és Vásárúton nulla, míg a többi felső-csallóközi településen, mint pl. Nagymagyar, Lég, elenyésző volt az atrazinmennyiség. A vízművek munkatársainak megállapítása értelmében a szennyezés lokális, helybeli dolog lehet.

Sebő László elmondta azt is, hogy a vízművek az eset után Németországból származó biztonságos szénszűrő-berendezést biztosít az érintett települések számára. A csallóköznádasi már jelenleg is működik, a gellei előreláthatólag egy hét múlva lesz működőképes, amit a sárosfai berendezés beüzemeltetése követ.

Tudnivalók a vízmintákról, s az atrazinről

Krascsenits Zoltán, független szakértő arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az atrazin egy gyomirtószer, mely vízben nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben oldódik. A növények enzimére, valamint a fotoszintézisre hat. Így az emberi szervezetben nem tud úgy hatni, mint egy növénynél. A vegyész betekintést nyújtott egy 2003. évi kiadványba is, mely szerint a felraktározott atrazin használatát 2007-ig engedélyezték Szlovákiában, ugyanakkor 2005-től már tiltott.

Elmondta azt is, hogy az anyagot 40 éve gyártották Pozsonyban az akkori Dimitrovkában (ma Istrochem), s nagy mennyiségben használták a kukoricatermő vidéken.

Az atrazin hatása és mérgező mennyisége

Krascsenits hangsúlyozta, hogy az atrazin mérgező hatása 600, ill. 600 és 3000 közötti milligramm/kg testtömegre érvényes. 1 kg élő testtömegre ennek értelmében 3000 milligramm a mérgező hatás, tehát 100 kg-os embernél 100 x 3000 milligramm.

„És nyolc kilós gyerekre?“

 

„Meg nem született gyerekre“ – jött az azonnali kérdés a közönségtől.

A szakértő felvilágosította a csallóközieket arról, hogy az atrazin az immunrendszerre és a belső elválasztású mirigyekre hat. Halaknál, békáknál feminizációt vált ki, azaz a hím egyedeknél női ivarszervek alakulnak ki. Hangsúlyozta, hogy felnőtt emberekre nem veszélyes, gyerekeknél a kockázat kicsi, de nem kizárható. Elmondta azt is, hogy 10-20 éves fogyasztás után lehet káros az ilyen víz fogyasztása a szervezetre.

Elmondása szerint míg ez a gyomirtó az enyhén mérgező kategóriába tartozik, addig a műanyag palackok, ill. az olcsóbb kategóriájú tisztítószerek gyártásánál használt anyagok ezerszer, százezerszer erősebb hormonhatással bírnak.

Krascsenits Zoltán a jogszabály hibájára is rámutatott, mely általánosan csak a környéken használt növényvédő szerek vizsgálatát írja elő, miközben mintegy 300 hatóanyag és több ezer növényvédő szer van forgalomban. Ezekre külön mérőberendezésekre lenne szükség.

A Csallóköz védelme, a bevett normák elhagyása

A fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó Paxián Erik lehetséges megoldásként a napjainkban modern elképzelés, a permakultúra és a szántás nélküli direkt bevetés előnyeit szemléltesse. Hangsúlyozva a műtrágya nélküli gabonatermesztés létezését is.

Az atrazin forrása

Hogy honnan került a gyomirtó a csallóközi vizekbe, továbbra is homály fedi, viszont több erre irányuló felvetés is megfogalmazódott a fórum alatt. Az egyik ilyen például a vereknyei (ún. Dimitrovka) lerakat. A vízművek igazgatója szerint viszont ha a növényvédő szer onnan ered, akkor a járás Gellétől fejjebbi részében is lennie kellene, ahol viszont nem mutatták ki.

További lehetséges forrás a környékben használt növényvédő szerek következménye, amelyek az évek során egyre mélyebbre kerültek a földbe, esetleg más, eddig még nem ismert szennyező forrásokból is származhat a most kimutatott atrazin.

A szakértők szerint a tettest a környéken kell keresni, máshol ugyanis egyelőre még nem mutatták ki a szennyeződést. Az ügyben a rendőrség is vizsgálatot folytat.

A felháborodás nem hagy alább

Az elhangzottak után a kételyekkel teli polgárok kérdéseket intéztek a jelenlévőkhöz. Ezek a közeljövőt érintő ellenőrzések gyakoriságára, a hivatalos elemzések nyilvánosságra hozatalára vonatkoztak, de szóba kerültek a dán sertésfarmok talajvizekre és termőföldre mért káros hatásai is. A vízművek regionális igazgatója biztosította a jelenlévőket arról, hogy amennyiben a vízművek részvényesei, azaz maguk a települések vezetői igényelni fogják, minden tájékoztatást megadnak.

Szóba került a csallóközi víz védelmének módja is. Az illetékesek és legfőbb döntéshozók, azaz a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet és a Környezetvédelmi Minisztérium képviselői nem vettek részt a fórumon. Solymos László miniszter év végén járt a környéken.

 

„Először is megköszönjük ezeknek az embereknek, akik eljöttek és nem közömbös nekik ez az egész dolog. Másrészt fáj a szívem, mert itt ülnek az emberek, és az inspekció nem volt képes ideküldeni valakit, s akinek a legjobban itt kellene ülni, az is hiányzik!”

– fogalmazott egy felháborodott lakos. De megfogalmazódott az is, hogy talán a Csallóköz védett területté való nyilvánítása lenne a megoldás.

Varga Péter, az MKP mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnöke szerint a megelőzés és a monitorozás lenne fontos, de felvetette a vízügyi törvény további szigorítását is – akár a fenntartható mezőgazdasági termelés függvényében.

A lakossági fórumon kiderült az is, hogy a méréseket követően, november végén a Környezetvédelmi Minisztérium több millió eurós összegből korszerű mérőberendezésekkel szerelte fel az intézetet, maga a vízművek pedig 200 ezer euró értékben szűrőberendezéseket vásárolt a nádasdi, sárosfai és gellei kutakra.

A találkozó végére mindenki számára nyilvánvaló vált, hogy a víz hatalmas érték, mely kiemelt védelmet és figyelmet igényel. A jövőre vonatkozóan ugyanakkor már nem is a növényvédő szerek jelentik a legnagyobb gondot, hanem a gyógyszermaradványok, antibiotikumok, melyek hatása rettenetes. Ráadásul nem bomlanak le a vízben és a halaknál a nemi jelleg megváltozását okozza.

Sebő László biztosította a jelenlévőket arról, hogy minden szervnek segítenek majd a szennyeződés forrásának megtalálásában, valamint egy átfogó szakmai tanulmányt is készítenek a jelenlegi állapotokról és azok jövőbeli hatásáról.

Laky Erzsébet, Király Zsolt

Képek: Laky Erzsébet