Idén is színvonalas műsorral emlékeztek meg Jókai városában az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére március 15-én. Az ünnepség délután fél ötkor a Duna Menti Múzeum előtti Jókai szobornál kezdődött, ahol a nyirkos, szürke idő ellenére több százan gyűltek össze. Az ünnepséget Petheő Attila, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnöke nyitotta meg.
Ezt követően Bangha Roland, a Selye János Gimnázium tanulójának előadásában Petőfi Sándor: Feltámadott a tenger című költeményét hallgathatták meg a megemlékezők.
A megemlékezés ünnepi szónoka dr. Popély Gyula történész professzor volt, aki beszédében rávilágított, hogy önmagunkban kell keresni az erőt, az elszántságot, az akaratot fennmaradásunkhoz.
” … de hát akkor kiben bízhatunk, miben reménykedhetünk – tehetjük fel a megválaszolásra váró kérdést …Úgy gondolom, a Jóisten kegyelmén kívül csakis önmagunkban. (…) A sorsunkat megfordítani képes erőt, öntudatot és akaratot magunknak kell kifejlesztenünk, és azokat alkalmaznunk kell életvitelünk minden megnyilvánulásában (…) mert bizony nagyon elgyávultunk, és közülünk sokan még azokkal a jogokkal sem élnek, amelyeket törvényesen biztosít számunkra az államhatalom (…) A magyar szülők például egyre nagyobb számban küldik gyermekeiket idegen nyelvű iskolákba (…) pedig tudva-tudják, hogy ezzel elindítják őket az asszimiláció poklába vezető úton …”
Mondta beszédében Popély Gyula, majd azzal folytatta, hogy
„1849 – ben is nemzetünk keserűen csalódott Európában, ahonnan legfeljebb csak biztatást, szép szavakat kapott, de kézzel fogható segítséget nem (…) nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a Világos-i fegyverletétel után volt még egy hely, éppen Komárom, ahol még szabadon lobogott a győzelem zászlaja … „
A történész professzor ünnepi beszédének pozitív végkicsengésében Klapka György tábornok hősi helytállását méltatta, mely üzenet és példa a ma emberének.
A komáromi múzeum-kerti megemlékezést és koszorúzást az újjászerveződött Búcsi Csemadok alapszervezet kórusa tette színesebbé.
Ezt követően a többszázra becsülhető tömeg a Jókai-szobortól átvonult Komárom város főterére Klapka György tábornok szobrához, miközben létszáma ezer fölé növekedett.
A Klapka téren Farkas Adrianna gimnáziumi tanár nyitotta meg az ünnepséget és mondott ünnepi köszöntőt. Utána ismét egy verset hallgathattak meg a megemlékezők Balla Dávid, a Selye János Gimnázium végzős tanulója előadásában, mégpedig Petőfi Sándor: Világosságot című költeményét.
A városháza előtt az ünnepi szónok Oláh Kálmán, felvidéki származású gimnáziumi tanár volt. Mondanivalóját Berzsenyi Dániel és Wass Albert költészetére alapozta. Hangsúlyozza, hogy március 15. az a pont, amire építkezhetünk.
Oláh Kálmán versrészletekkel gyakran megtűzdelt ünnepi szónoklatát Wass Albert egyik legismertebb versének részletével fejezte be:
És lészen csillagfordulás megint
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat.
Mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad.
Az ünnepség díszőrségét a Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesülete tette hangulatosabbá. Az ünnep fényét emelte továbbá a Concordia vegyeskar, Stubendek István karnagy vezényletével.
Az egyes járási, városi és körzeti szervezetek Klapka-szobor előtti tisztelet-tevését, főhajtását a kórus magas színvonalú műsorral egészítette ki, melybe gyakran a közönség is bekapcsolódott.
Az ünnepséget Farkas Adrianna gimnáziumi tanár zárta, aki megköszönte a közreműködők és a közönség szíves jelenlétét. Ezt követően a Concordia előadásában felcsendült nemzeti imádságunk, Kölcsey HIMNUSZA, mely megkoronázta az idei március 15-i ünnepséget.
Buday Mária
A cikkben szereplő képek a szerző felvételei
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.