Nyitra megyében kiegyensúlyozottabb lett a támogatási elosztás, viszont kedvezőtlen a helyzetkép a középiskolákban – beszélgetés Csenger Tibor (MKP) megyei alelnökkel

A Nyitra Megyei Önkormányzat egyik alelnöke az MKP színeiben indult Csenger Tibor mérnök, aki 12 év után tölti be magyarként ezt a tisztséget 2018 januárjától. A megye déli régiójának fejlesztéséért, valamint a megye területén élő nemzeti kisebbségekért felel. Második választási ciklusát kezdte el az év elején.

A megyei választásokat követően az MKP 11 képviselőjével megerősített pozícióját Nyitra megyében. Az alakuló ülés óta eltelt egy kis idő, hogyan érzi Ön, mennyire sikerült kamatoztatni a megyei önkormányzatban a választásokon elért eredményt?

Gyakorlatilag az első száz napon vagyunk túl. Sok idő telt el a struktúra felállásával, kialakulásával, ezért a procedurális feladatok lassították a folyamatok beindulását. Az elején az volt a nagy kérdés, hogy Belica elnök úr ebben a fura összetételű testületben hogyan fogja szétosztani a feladatokat a négy alelnök között.

   

Az én fő feladatköreimhez tartozik a megye déli régiójának fejlődése, a középiskolák, szociális és kulturális intézmények ügyeinek valamint a határon átívelő kapcsolatoknak a koordinálása, az útfelújítások tervezése és egyéb speciális operatív feladatok az ipolysági, zselízi, párkányi, komáromi, vágsellyei és érsekújvári régiókban. Napról-napra, hétről-hétre az operatív munka is egyre inkább kibontakozik. Igazán csak most tudatosul bennem, hogy milyen fontos, hogy alelnöki tisztségünk van.

Lényegesen egyszerűbb az ügyintézés, vagy éppen az információszerzés. A fő prioritásom, hogy minél szorosabb munkakapcsolat alakítsak ki a hivatal, az intézmények és az MKP képviselői között a hatékony és eredményes munka érdekében.

Milyen eddig az együttműködés a megye elnökével, valamint az egyes képviselőcsoportokkal?

Az elnökkel konstruktív, tárgyszerű. Egy nagyon precíz és alapos pénzügyi szakembernek tartom, a kapcsolatunk munkajellegű. Minden tömörüléssel igyekszünk jó kapcsolatban lenni, ugyanis mindenkinek az az érdeke, hogy a dolgok haladjanak a rendes kerékvágásban, ne lassítsák meddő politikai csatározások. Valamennyi frakciónak megvan a maga sajátossága, amit tudnunk kell kezelni. Konstruktív együttműködésre törekszünk minden esetben.

Úgy tűnik, hogy a helembai Ipoly-híd felépítése lassan révbe ér. Mi a helyzet a hídépítés közbeszerzésével?

Sajnos ez egy hihetetlen lassú folyamatnak az eredménye, amibe több hátráltató körülmény és akadály is közbeavatkozott. 2017 októberében Nyitra megye és a NIF közösen benyújtotta pályázatát az INTERREG SK-HU 2. prioritási tengely felhívására. A beruházási összeg közel 2,4 millió euró, amely tartalmazza az 54 méter hosszú hidat 2×3,5 méter útszéleséggel és 2,4 méter széles kerékpárúttal, valamint járdával a gyalogosok számára. Ezen kívül a határ mindkét oldalán a bekötő utakat a híd és a meglévő utak között. Az alapkőletételre 2018. március28-án Ipolydamásdon került sor, és a befejezést 2020-ra ígérték. A közbeszerzés csak a pályázat pozitív elbírálása után következik, reméljük mihamarabb.

A hírek szerint bőséges támogatás jut kultúrára, sportra és műemlékek megóvására is Nyitra megyében. Milyen mértékben sikerült elérni a kiegyensúlyozott támogatást a megye északi és déli járásai között? Elégedett az elért eredménnyel?

A korábbi gyakorlatokkal szemben most valóban teljesen kiegyensúlyozott az elosztási rendszer, hiszen a kultúra- és sporttámogatásokat járásokra lebontva a lakosság arányában terjesztettük be és szavaztuk meg. Az egyes járásokban a körzetükből megválasztott képviselők javasolják a támogatási összegeket. Én elégedett vagyok és a pályázók részéről számos olyan visszajelzést kapunk, hogy ők is azok.

Tudna esetleg kiemelni néhány konkrét, a magyarok által lakott településekről érkezett nyertes műemlékvédelmi pályázatot?

A műemlékek megóvására, felújítására kérvényezett támogatásokat a műemlékvédelmi hivatal és a Nyitra megyei hivatal dolgozói bírálják el. Az idén több templom kapott támogatást (Nagycétény, Komárom, Muzsla, Ógyala, Csúz), az ipolysági városi hivatal épülete és a komáromi erőd-kilátó felújítása, átlagban 2000 eurós nagyságban.

Nem érkeztek jó hírek az Érsekújvári járásból a magyar tannyelvű alapiskolákba való beíratásokkal kapcsolatban. Hosszú távon mennyire érintheti ez kedvezőtlenül a régióban a magyar tannyelvű középiskolákat, tanárokat?

Az utolsó 10 évben Nyitra megyében a gimnáziumi tanulók létszáma 35%-kal csökkent, a magyar lakta vidéken – Ipolyság, Zselíz, Párkány, Érsekújvár, Komárom – ez a csökkenés eléri az 53 %-ot. A szakiskolákban 41%-kal csökkent a diáklétszám az utolsó 10 évben. Nyitra megye középiskolái közül 9 intézményben csökkent jelentősen a létszám, és nem éri el a százat a tanulók létszáma. Ebből 3 szlovák nyelvű, 3 magyar tannyelvű és 3 közös igazgatású intézmény. Ezek az iskolák mind a megye déli régiójában vannak. Ez a gazdasági leszakadás következménye, valamint erősen befolyásolja az elvándorlás is a régióból.

A kettő szorosan összefügg, de mivel a szlovák intézményekben is problémák vannak a létszámmal, nem jelenthető ki, hogy ennek kizárólagosan az asszimiláció az oka. Ez egy húsz éves kedvezőtlen folyamat hozadéka. Sajnos a helyzetet kedvezőtlenül befolyásolja az is, hogy a megye döntése alapján csak a 150-nél több diákkal rendelkező középiskolák kaphatnak anyagi támogatást felújításokra, korszerűsítésekre a megyéktől, ami eleve a hátrányban lévőket sújtja, mert így nehezebb a felzárkózás az elit középiskolákhoz. A tanulószámban 100 fő alá eső középiskolák esetében pedig összevonások várhatók a fenntartó részéről. Ez például hosszú távon veszélyezteti például az érsekújvári Pázmány Péter Gimnáziumot is.

Az érsekújvári Zmeták Ernő Művészeti Galéria élén a honlap szerint a mai napig (2018.május 2.) megbízott igazgató áll. Tavaly ősszel a szakma és a galéria alkalmazottjai is kifejezték tiltakozásukat az igazgatói pályázaton eredményes külső személy rátermettségét illetően. Ezért a megyeelnök érvénytelenítette az őszi igazgatóválasztási pályázat eredményét. Kiírták már az új pályázatot, esetleg eredmény is született?

A tavaly ősszel botrányba torkollt igazgatóválasztást követően a megismételt pályázat alapján a megyei önkormányzat május 14-én végre kinevezte Helena Markusekovát az érsekújvári Zmeták Ernő Művészeti Galéria igazgatójává.

További eredményes munkát kívánok, alelnök úr!

A beszélgetést köszöni: Száraz Dénes