Idén volt 150 éve, hogy felállították a Dunaszerdahelyi járásbeli Balonyon a Zsemlye-keresztet. Bár az évek teltek, a kereszt még ma is jó állapotban, rendezett körülmények között hirdeti az isteni hit fontosságát és a szent kereszt megtalálásnak ünnepét.
Az útmenti keresztet 1868. május 3-án állíttatta ns. Zsemlye Péter és felesége ns. Sebő Borbála a szent kereszt megtalálásának emlékére.
„A Zsemlye házaspár mélyhitű, vallásos házaspár volt, akik nevéhez nem csak a kereszt felállítása fűződik, de a balonyi katolikus templom oltárképének és oltárának adományozása is.”
tudjuk meg Kis-Csáji Katalintól, a Zsemlye-házaspár egyik leszármazottjától. Katalin körülbelül tíz éve kezdett aktívabban foglalkozni a családi örökség és hagyomány gondozásával.
„Körülbelül tíz éve, mióta a nyarakat Balonyon töltöm, én gondozom a kereszt környékét, egy másik leszármazott fia pedig időről időre felújítja magát a keresztet.”
meséli Katalin, akitől azt is megkérdeztük, hogy miként maradt fenn a kereszt története a községben.
„A kereszt története szájhagyomány útján terjedt, a falubeliek mint Zsemlye-keresztet ismerik. Az idősebbek közül néhányan tudják, hogy az állíttatók kik voltak és mi fűződik a nevükhöz.”
Katalin azt is elmeséli, hogy a kereszt állíttatásának 150. évfordulóján összehívta a leszármazottakat, és egy szentmise és megemlékezés keretében hajtottak fejet elődeik emléke előtt.
„Nagy örömömre körülbelül harmincan gyűltünk össze. Az ükunokák közül hárman tudtak eljönni, több ükükunoka és az ő gyermekeik szintén részt vettek a megemlékezésen. A balonyiakon kívül jöttek Komáromból, Felsőszeliből, Csiliznyáradról, Nagymegyerről, Pozsonyból és Kulcsodról is. Nehéz a kapcsolattartás, de sikerült mindenkit elérni. Sajnos nem mindenki tudott eljönni, viszont nagyon örültünk annak, hogy a helyiek közül is sokat részt vettek a megemlékezésen és a szentmisén is.”
Katalint megkérdeztük arról is, hogy szerinte miben áll a jelentősége, mi az üzenete a keresztnek a mai kor embere számára.
„A múltban ennél a keresztnél volt a búzaszentelés is. Jó lenne ezt a régi szokást feleleveníteni! A kereszt előtt a kalaplevétel, főhajtás, keresztvetés természetes volt. Mára ez megváltozott. Úgy gondolom, hogy a mai rohanó világban ismét a kereszt lehetne az a hely, ahol meg-megállunk, elgondolkozhatnánk az életről, az értékek hierarchiájáról, családról, Istenről és az ő tanításáról. Meg kellene tanulnunk hálát adni, felfedezhetnénk magunknak ismét az erős és töretlen hitet, ami erőt ad a nehézségek elviseléséhez. A kereszt tövében tudatosítjuk az élet rövidségét és az anyagiak utáni hajsza hiábavalóságát.”
zárta Katalin.
A keresztet állíttató Zsemlye-házaspár hamvai a balonyi temetőben nyugszanak, sírköveiket a napokban tisztítják, sírjukat pedig befedik az emlékezéskor összegyűjtött adományból. Sebő Borbála egyébként rokonságban állt a történelemkönyvekből is ismert Színi Sebő Alajossal, a tápióbicskei csata hősével. Érdekesség, hogy a Zsemlye-keresztet ugyanaz a győri kőfaragó, Réthi Ferenc készítette, aki Színi Sebő Alajos sírját.
Komjáthy Petőcz Andrea
Nyitókép: Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: Balony csilizköz Főoldal hit kereszt kis-csáji katalin leszármazottak réthi ferenc sebő borbála Színi Sebő Alajos zsemlye péter zsemlye-kereszt
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.