Folytatódik Eb-nyereményjátékunk, melynek fődíja egy eredeti magyar válogatott mez – kérdésünk a cikk alján.
A közelgő kontinenstorna egy újabb izgalmas esemény az európai futballban, amely mágnesként vonzza a szurkolók figyelmét Franciaország felé – ma megtudhatjuk, hogyan állította Gerd Müller a feje tetejére Európát. illetve hogy ki volt az a két magyar nemzetiségű játékos, aki Európa-bajnoki címet ünnepelhetett…
1972 – Belgium
A kontinens negyedik Európa-bajnokságára a nyolc selejtezőcsoport győztesei egy oda-visszavágós negyeddöntőben vívhatták ki a részvételüket. A legjobb 4 közé így a Szovjetúnió, NSZK, Belgium és Magyarország került. A magyar csapat a csoportelsőség után a románokkal került össze a negyeddöntőben, az itthoni 1-1 után Bukarestben 2-2-t játszottak, így egy harmadik mérkőzés döntötte el a továbbjutást (az idegenben lőtt gólok még nem számítottak).
Belgrádban Szőke István 89. percben szerzett gólja döntött, a mérkőzésre 55 ezer! drukker látogatott el. Nosztalgiázzunk egy kicsit, íme a három mérkőzés összefoglalója:
Az elődöntőben azonban a magyar csapat elvérzett a szovjetek ellen. A bronzmeccsen hiába próbáltak meg mindent Albert Flóriánék, sajnos 2-1-re vesztettek. Ez volt az utolsó Eb, amin magyar csapat szerepelt, de már nem kell sokat várnunk a következőre.
Gerd Müller, a Nemzet Bombázója
A torna leginkább Gerd Müller játékáról marad emlékezetes, aki először a belgáknak rámolt be két gólt, majd a döntőben a szovjeteknek is vágott kettőt. Sokak szerint ez volt minden idők legerősebb német válogatottja. Minden poszton világklasszis játékos játszott: Müller, Maier, Beckenbauer.
Külön meg kell említenünk a nemzet bombázójának teljesítményét, aki a válogatottban 62 meccsen 68 gólt szerzett … és akkor még nem említettük a Bayern Münchenben nyújtott „alakítását”: 453 meccs/ 398 gól. Tekintsük meg a legszebb góljait:
1976 – Jugoszlávia
A nyolc csoportelső csapat negyeddöntő mérkőzései után a következő csapatok jutottak tovább a Belgrádban és Zágrábban megrendezett tornára: Jugoszlávia, Csehszlovákia, NSZK és Hollandia. A torna során 19 gólt láthattak a nézők, ami egészen elképesztő 4,75-ös gólátlagot jelent meccsenként.
Hihetetlenül izgalmas mérkőzések voltak: a két elődöntő, a bronzmeccs és a döntő is csak hosszabbítás után dőlt el! Az Eb-k történetében itt rúgtak első alkalommal 120 perc után tizenegyeseket, ráadásul a döntőben: az előzetesen esélytelennek tartott Csehszlovákia Antonín Panenka legendássá vált mozdulatával bajnok lett:
Egy tardoskeddi srác Európa trónján
Sokan elfelejtik, de a győztes csapatnak tagja volt Móder József tardoskeddi születésű magyar nemzetiségű labdarúgó is. Pályafutása legnagyobb sikereit az Inter Bratislava és a Lokomotíva Košice csapatában érte el, de játszott Ausztriában is, ahol 1981-ben Osztrák Kupát nyert.
Egy korábban adott interjúban Móder mesélte, hogy jelentősen lebecsülték a csehszlovákokat a torna előtt, pedig előtte húsz mérkőzésen keresztül veretlenek voltak. A csoportmeccseken három gólt szerzett, és az egyenes kieséses szakaszban is kezdőjátékosként számoltak vele. Akkor még a sikert is másképp értékelték, Belgrádban a győzelem után egy vacsora alkalmával magyar népdalokat énekelt, majd itthon kapott egy képet Colotka elvtárstól. Hát, gyorsan változik a világ..
Ennek a csapatnak volt a tagja Gőgh Kálmán csehországi születésű, magyar nemzetiségű labdarúgó is. „Kalmi” a gútai csapatban kezdte pályafutását, majd a Slovan balhátvédjeként vált ismertté, de játszott Dunaszerdahelyen is. Az 1995-ös halálos autóbalasete óta az ő nevét viseli a gútai stadion.
1980- Olaszország
A házigazdáknak most először volt lehetőségük arra, hogy a rendező ország jogán nem kell selejtezőt játszaniuk. Ezen az Eb-n már nyolc csapat vett részt, őket pedig két csoportra osztották, ahonnan a győztesek egyenesen a fináléba jutottak, a másodikok pedig a bronzéremért küzdöttek. Olasz szokáshoz híven az Eb gólátlaga is nagyon alacsony, 1.93/mérkőzés volt, 3 mérkőzésen pedig nem is született gól.
A bronzmeccsen a csehszlovák válogatott ismét tizenegyespárbajjal vívta ki a győzelmet ( Gőgh Kálmán itt is kerettag volt, értékesítette a büntetőjét), a döntőben pedig a megfiatalított NSZK a 88. percben lőtt góllal győzte le a meglepetéscsapat belgákat.
Üresen kongó stadionok
Hatalmas csalódást keltett a torna érdektelensége Olaszországban, aki hazai meccseire is csak alig tudta kicsalogatni a nézőket. A nápolyi 81 ezres San Paolo standionban a legmagasabb nézőszám az NSZK-Hollandia meccsen megjelent 26 ezer néző volt. De volt olyan mérkőzés is, (Görögország-Csehszlovákia) amelyre mindössze 4700 néző volt kíváncsi – ehhez talán hozzájárult a csapatok gólszegény játéka is, a hazaiak mindössze egyetlen gólt lőttek a csoportkörben.
Nyereményjáték
Tegnap elkezdődött Eb-nyereményjátékunk, mely május 23 és június 9 között tart. Részletek itt, a fődíj a magyar válogatott hivatalos meze.
Íme a harmadik kérdésünk: Ki lőtte a magyar válogatott utolsó Eb gólját?
A válasz: Albert Flórián
B válasz: Kű Lajos
C válasz: Bene Ferenc
D válasz: Zámbó Sándor
A helyes választ a kérdés számának megjelölésével (pl. Eb-játék 3. kérdés – helyes válasz: A) együtt kérjük küldje el a korkepjatek(kukac)gmail (pont) com e-mail címre. A levél tárgya: Eb-nyereményjáték.
Beküldési határidő:csütörtök este 20.00 (a következő kérdésig).
Szanyó Bence
borítókép: thesefootballtimes.co
Megosztás:
Címkék: Belgium csehszlovák labdarúgó válogatott Eb-történet foci EB Főoldal Franciaország Jugoszlávia magyar labdarúgó válogatott nyeremenyjatek Olaszország
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.