Hosszú Katinka: már hét éve erre vártam

Jó ideje üldözöm már ezt a világrekordot, több mint hét éve jár már a fejemben. Reggel nagyon közel úsztam hozzá, és úgy éreztem, hogy annál is több van bennem, amit kiadtam magamból, de azt nem gondoltam, hogy ennyivel

Hosszú utat tettem meg idáig. 2012-ben úgy éreztem, eljött az időm. Nagy volt rajtam a nyomás, és iszonyatosan ideges voltam a döntő előtt. Emlékszem, egyáltalán nem élveztem, csak azt akartam, hogy túlessek végre rajta. Féltem attól, mi történik, ha nem nyerek.

Nagyon nyugodt és magabiztos voltam a verseny előtt

   

Aztán London után Shane-nel úgy határoztunk, hogy folyamatosan versenyezni fogunk, fejlődni, így, mire a riói szereplésre kerül a sor, már az is csak olyan legyen, mint bármelyik másik verseny. Pontosan ez történt. Pedig idefelé tartottam attól, hogy előtörnek majd azok az érzések, amelyeket Londonban is éreztem, de ez nem történt meg. Nagyon nyugodt és magabiztos voltam a verseny előtt, aztán pedig ki tudtam hozni magamból a legjobbat. Ez most 4:26.36-ra volt elég, de már azon gondolkodom, hogyan úszhatnék jobbat ennél.

Voltak, akik arra számítottak, hogy megtörök a nyomás alatt

Egy sportolónak újra és újra bizonyítania kell. Úgy érzem, ez ma este sikerült. Nem csak másoknak, de magamnak is megmutattam, hogy képes vagyok megdönteni a világrekordot, és aranyérmet nyerni az olimpián. Voltak, akik arra számítottak, hogy megtörök a nyomás alatt, de nagyon jól éreztem magam a vízben.

Most már elmondhatom: olimpiai bajnok vagyok

Ez is olyan volt, mint egy bármilyen más versenyen. Az olimpia persze nagy ügy, de csak azért, mert azzá tesszük. De én valójában ugyanúgy úsztam, mint Franciaországban, a világkupán vagy a világbajnokságon. Az igazán nagy különbség az, hogy most már elmondhatom: olimpiai bajnok vagyok. Ez viszont olyasmi, amit még mindig nem fogtam fel teljesen.

Hosszú Katinka