Még a Brexit-adta pofon sem segített azon, hogy a nagy tagállamok végre megértsék: már nincs idő 3+1-es találkozókra.

 

Mindössze néhány órával a brit népszavazás után a globális hírügynökségek bejelentették, hogy a krízishelyzetet, még az összes tagállam képviselőinek találkozója előtt a francia elnök, Francois Hollande, a német Kancellár, Merkel, az olasz miniszterelnök, Renzi és a lengyel Európai Tanács-elnök, Donald Tusk fogja megvitatni.

 

Párizs és Berlin közelmúltbeli körüludvarlása az új brit miniszterelnök-asszony, Theresa May részéről azt sejteti, hogy a többi tagállamot nem arra tartják, hogy az Uniót illetően bármiben is döntsön.

 

 hirdetes_810x300  

Mindez a nagyszerű terv ellenére, amit legutóbb Schulz, az Európai Parlament elnöke mutatott be. Szerinte ugyanis eljött az ideje, hogy az Európai Bizottság, az Unió fő végrehajtó szerve, az Unió valódi kormányává váljon, és az Európai Parlamentnek tartozna felelősséggel.

 

A másodhegedűs szerepében

 

Szlovákia és a hozzá hasonló országok csak a másodhegedűs szerepét kapják az EU-ban – pedig  a magyarokkal és a csehekkel ellentétben mi az eurozóna tagjai is vagyunk.

 

Lehet, hogy erről az image-ünk tehet. Az ország arculata, amiért a külügyminiszter tisztességesen megizzadt, mikor meg kellett magyaráznia Fico választások előtti pánikkeltését.

 

Egy olyan ország arculatáért, ahol az európai parlamenti választásokon való részvétel negatív rekordokat döntöget, és amit a The Guardian konzervatív brit napilap újabban az euroszkeptikusokhoz sorol a többi Visegrádi országgal együtt.

 

Kevéssel is beérjük

 

Természetesen, másképp is lehetne. Kevéssel is beérnénk. Ha mondjuk a V4-ből válna – a német-francia tandemen kívül – az európai integráció második számú motorja. Nem csak Szlovákia és a régió presztízse nőne, de megerősödne a kisebb tagállamok szavazata.

 

A Visegrádi Csoport már most is növeli tekintélyét. Véleményét az Unióban legalábbis tudomásul veszik. Ha sikerülne neki az eurodisszidensek csoportjából – ahol az eurónak hála Szlovákiának kiemelt hely jutott –  euroföderalistákká változni, a perifériáról a központ felé mozdulhatnánk el.

 

Bár ez földrajzilag sosem sikerülhet, legalább lélektanilag megpróbálhatnánk. És elhagynánk azt az érzést, hogy az Unióban gyakran döntenek „rólunk nélkülünk”. A lelkesedés kezdetben elég. Ki csatlakozik?

 

Aktuality.sk, Marián Sekerák: V Európskej únii o nás bez nás?

Nyitókép: 444.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!