Az alacsony bérek – az euróövezetben bőven átlagon aluliak – a legnagyobb gondja most a szlovákiai közvéleménynek. Az utóbbi időben Robert Ficotól és Richard Sulíktól is érkeztek megoldási javaslatok a bérek emelésére. Melyiküknek van esélye a sikerre?
Ficonak egyébként igaza van, a szlovákiai munkásoknak alacsonyak a bérei ahhoz képest, mennyit termelnek. A fizetésük csak termelt érték 40 százalékát teszik ki, a fennmaradó rész a tőketulajdonosokhoz vándorol. Ez az arány alacsony, de hasonló a többi posztszovjet országéval.
Nem rendszerszintű megoldás
Továbbá, Nyugaton a munkások a megtermelt érték 55 százalékát kapják meg fizetésként. A rekordot Svájc tartja, hogy a nemzeti jövedelem 65 százalékán osztoznak az alklamazottak. Hogyan juthatunk el erre a szintre?
A gazdasági összefüggés elég egyértelmű. Minél fejlettebb egy ország – tőke és oktatásügy tekintetében – annál nagyobb rész jut az összjövedelmből a munkásoknak. Nyilvánvaló, hogy a béremelésért indított sztrájkok támogatása felesleges szócséplés csupán. Szlovákiának rendszerszintű megoldásra van szüksége.
Rendszerszintű megoldás
Ha növelni akarjuk Szlovákia tőkéjét, a kormány nem részesítheti előnyben a külföldi cégek támogatását az adófizetők pénzéből a hazaiak rovására. És főleg, meg kell találnia a módját, hogyan támogassa az oktatást. Az OECD statisztikája világos: a szlovákiai gyerekek az OECD átlag alatt teljesítenek minden vizsgált kategóriában. Képességeik és tudásuk 2006 óta folyamatosan csökken. Nem túl jó kilátások…
Évtizedekig fog tartani, míg Szlovákia képes lesz tőkét felhalmozni és biztosítani a minőségi oktatást. Mi lesz addig? Szegények maradunk? Richard Sulík azt mondja, nem feltétlenül. Az általa javasolt járulékbónusz esélyt ad mindenki számára, hogy növelje bevételeit. Tényleg?
A járulékkedvezmény
Az utóbbi napokban rengetek pro és kontra véleményt hallhattunk. Deficites a járulékkedvezmény (értsd: túl drága lenne)? És ki nyer rajta? A válasz igazából nem is annyira lényeges. Vigyázzunk, nehogy szem elől tévesszük a fától az erdőt.
A járulékkedvezmény csak egy formája a bevételek negatív adóztatásának. A negatív adókivetés fogalma pedig egyszerű. Képzeljék el, hogy az országban bevezetik a 10 ezer eurós adóalap-határt és az 50 százalékos adót. Mindenki, aki 10 ezer eurónál többet keres egy évben, 50 százalékos adót fizet, de mindenki, aki 10 ezer eurónál kevesebbet keres egy évben, 50 százalékos negatív adót kap az államtól.
Példa. Ha valaki 20 ezer eurót keresett, 5 ezer euró adót fizet (az éves bevétel mínusz az adóalaphatár, és ennek az 50 százaléka – a szerk. megj.), de ha csak 6 ezret keres, az állam hozzáfizet neki 2000 eurót (az adóalaphatár és a bevétel különbségének fele). Azok, akik egyáltalán nem dolgoznak, 5000 eurót kapnak az államtól, lényegében mint alapjövedelem.
Növekedés
Aki ismeri a szlovákiai segélyezés valóságát, tudja, hogyan élnek vele vissza. Az állam százmilliókat veszít el a dolgozni nem akaró eltartottakon, vagy azokon, akiknek nem éri meg dolgozni. De a negatív adó mindenkinek lehetőséget adna arra, hogy növelje havi bevételét akkor, ha dolgozik.
Kétségtelen, hogy egy ilyen megoldás drámai mértékben növelné a motivációt, hogy az ember dolgozni akarjon, és így a gazdasági növekedés is lendületet kapna. És ha a rendszert jól állítják fel, az állam még spórolna is, és ezt az összeget azután alacsonyabb adóterhek formájában vissza is oszthatná az embereknek. Vagy éppenséggel az oktatásba fektethetné.
A szocialista helyett tényleg egy jobboldali politikus lesz, aki többet segítene az alacsony jövedelmű embereken?
Aktuality.sk, Komentár Ronalda Ižipa: Ako zvýšiť slovenské platy
Nyitókép: Aktuality.sk
Megosztás:
Címkék: aktuality.sk bérek gazdaság járulékbónisz járulékkedvezmény negatív adó Richard Sulík Robert Fico Ronald Ižip Szemle
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.