Egy szlovák férfi története, aki „meghódította” a norvég olajmezőket

Azt mondja magáról, hogy ő egy egyszerű lakótelepi srác. Azonban azok az emberek, akik elolvasták a könyvét, azt állítják, hogy a rendkívül inspiratív emberről van szó, aki soha nem adja fel.

Azt a történetet, hogy miképpen került a norvég olajmezőkre, egyáltalán nem motivációs könyveként szándékozta megírni. Csupán szerette volna megosztani a kalandos, helyenként bizarr emlékeit, a sikereit és a kudarcait, mindazt, amit célja elérése érdekében átélt. Andrej Tichý „Út az olajmezőkig” (Cesta na ropnú plošinu) című könyve jelenleg a motivációs irodalom egyik legújabb szerzeménye.

Az egyik forró augusztusi napon éppen a besztercebányai lakótelepi lakásában ébredt, amikor fejébe ötlött egy olyan terv, amit azóta egy percig sem hagyott elengedni. Egy fikarcnyi norvég nyelvtudás nélkül Norvégiába ment. Vonzotta a kalandvágy, melynek hátterében természetesen a pénzszerzés is meghúzódott. Annak ellenére, hogy a kilátásai reménytelenek voltak, elhatározta, hogy a norvég olajmezőkön fog dolgozni.

   

A nulláról kezdte. Tejüzemben dolgozott, egy kicsit sem csábító albérletekben lakott és egyedül volt, mint az ujja. Lépésről lépésre azonban elérte a célját. Végül elvégzett egy ún. offshore kurzust, valamint egy kemény biztonsági tréninget, mely az olajmezőkön végzett munkához nélkülözhetetlen volt. És láss csodát, sikerrel járt.

(…)

Az olajmező kívülről egy rémisztő szörnyűség. Valójában hogyan néz ki?

A szálláshelyek a hajók környezetét idézik. Kicsi szobák, szűk folyosók, az utolsó centiméterig kihasznált helyiségek. A különbség csupán abban van, hogy az olajmezőkre helikopterrel repülünk. Az mező a tenger közepén áll acél vagy acélbeton lábakon. A dolgozórész pedig különböző színekkel van befestve, úgyhogy eléggé színes az egész.

Az olajmezőkig vezető úton sok mindent átéltél. Számodra mi volt a legnehezebb?

A legnehezebb az, amikor nehéz helyzetbe kerülsz messze a hazádtól, a családodtól és a barátaidtól. Nem beszéled a helyi nyelvet, nem tudod, hogy hol is kellene elkezdened az életed, és miképpen kellene tájékozódnod. Persze valahogy nekikezdesz az egésznek, de természetesen egy csomó akadályba ütközöl.

Andrej szerint a nehéz pillanatokban fontos, hogy leüljünk, megnyugodjunk és elgondolkodjunk. A frusztrációból adód rosszat pedig változtassuk át nevetéssé.

Gyakran ültem, és saját magamon nevettem, hogy mennyire kilátástalan helyzetbe vagyok. Olyankor mindig azt mondogattam magamnak: milyen tuti lesz, ha egyszer ebből az egészből kikeveredsz!

(…)

Nem szeretnél Norvégiában maradni?

Nem. Szlovákiában látom a jövőmet. Úgy gondolom, hogy lassan mindent elértem és megtanultam, amit ez az egész munka adhatott nekem. Itt az idő, hogy továbblépjek.

(…)

Az „Út az olajmezőkig” (Cesta na ropnú plošinu) az első nyomtatásban megjelent könyved. Mi szükséges ahhoz, hogy az ember képes legyen egy könyv megírására? Veleszületett tehetség kell vagy meg lehet tanulni ezt az egészet?

Úgy gondolom, hogy a tehetség fontos, de nem elsődleges. A legfontosabb a kemény munka és a fegyelem. Ha benned lakozik a tehetség, de nem ülsz le és nem írsz, akkor a tehetséged semmit sem ér. Szerintem az ember bármit is csinál az életben, rendesen kell foglalkoznia az adott dologgal. (…)

A könyvedben az egyik szereplő egy norvég egyetemi professzor, aki egy magasabb fizetés miatt az olajmezőkre megy dolgozni. A könyv gondolatmenetét figyelembe véve ez az egész nem paradox? Hiszen az a professzor csak és kizárólag a pénz miatt megy az olajmezőkre dolgozni!

Az élet tele van paradoxokkal. Előfordulhat, hogy mindent feláldozunk az álmunkért, mégsem sikerül elérnünk, vagy rájövünk, hogy egyáltalán nem érte meg az áldozat. Ezért is kell realisztikus célokat kitűznünk magunk elé. Az embernek az álmodozás során is realistának kellene lennie. Természetesen, egy bizonyos mértékig. Az álmodozás kockázatos. (…) Mindemellett úgy vélem, hogy az egyik kulcsfontosságú tulajdonság az önreflexió. Néha el kell beszélgetni és tanácsot kell kérni olyan emberektől, akik ismernek bennünket.

(…)

Aktuality.sk, Skutočný príbeh Slováka, ktorý „dobyl“ ropnú plošinu

Nyitókép: Andrej Tichý archívuma