Zlatko Marinov orvos: A gyermekkori elhízás felgyorsítja a pubertáskort, a fiúk pedig elveszítik férfias vonásaikat

Nagy veszélyben vannak a gyermekeink. Amennyiben a gyermek már a korai éveiben túlsúlyos lesz, attól már később sem fog tudni megszabadulni. Sőt, egyenesen elhízott csecsemőkről beszélhetünk. (…) Az Aktuality.sk a prágai Motol Egyetemi Kórház obezitológiai rendelőjének szakorvosát, Zlatko Marinovot kérdezte a túlsúlyos gyermekekről és a gyermekkori elhízásról.

Hogyan lehetséges, hogy az egyévesnél fiatalabb gyermekek már túlsúlyosak? Hiszen sokat közülük még szoptatnak.

Napjainkban a csecsemőkori túlsúlyosság leggyakoribb problémája a túlzott szoptatás. A mai anyukák mások, mint amilyenek a mi anyáink voltak. Más a műveltségi és a képzettségi szintjük. Mindez annak is köszönhető, hogy az anyák átlagos életkora 30 év. Napjaink anyukái elsősorban az interneten tájékozódnak, onnan merítik az információkat. Manapság már nem hallgatnak a gyermekorvosokra, és önfejűen túletetik a gyerekeket.

   

(…)

Az idősebb emberek mindig azt mondogatják, hogy a dundi gyerek kinövi a kövérséget.

Ez egy téves elképzelés. Néhány gyerekorvos még mindig abban a téveszmében él, hogy a gyermek kinőheti a túlsúlyosságát, hiszen fejlődik és növésben van. Ez az elmélet azonban 30 évvel ezelőtt volt helytálló. Azóta hatalmas változásokra került sor. (…)

Manapság miért nem érvényes az, hogy a gyerekek kinövik a túlsúlyosságot?

Napjainkban a gyerekre állandó hatást gyakorol a mérgező, elhízást elősegítő környezet, ezért esélyük sincs arra, hogy önszabályozós készségeikkel szabaduljanak meg a túlsúlytól.

A fentebb említett környezethez tartozik a gyerekülés is. Természetesen nem reális az az elképzelés, hogy a gyermek ne legyen lekötve az autóban. Én viszont olyan korban éltem, amikor a gyermekek összevissza ugráltak az autóban. Ma mit csinál a gyermek? Ül az autóülésben, kifelé tekinget, és mozgás nélkül próbálja megtanulni azt, hogy miképpen fogadja be a körülötte lévő világot. Egyszóval a lustaságot tanulja.

Vegyük azt, hogy a gyermeket például két órára beteszik az autóülésbe. Ezután nemhogy a tágas babakocsiba tennék, hanem ismét lekötözik a babahordozóban, hogy ne tudjon mozogni. Végül csodálkoznak a szülők, hogy a gyerek hétévesen ki sem akar mozdulni a házból.

Emlékszik arra, hogy melyik volt a legnehezebb eset, amit gyógyított?

Egy 14 éves fiú volt, akinek a súlya 185 kilogramm volt. (…)

(…)

A túlsúlyos gyerekek hamarabb válnak felnőtté. Mennyivel?

Abban az esetben, ha egy 8–10 éves gyermek túlsúllyal küzd, akkor nála a pubertáskor fél évvel előbb fog jelentkezni. Ha viszont a gyermek már ebban a korban elhízással küzd, akkor a pubertáskor már egy évvel korábban is jelentkezhet. Komoly elhízás esetén másfél évvel korábban is számolhatunk a pubertáskor megjelenésével.

Mindez másképp látszódik meg a lányokon és a fiúkon is?

A fiúknál komplikáltabb a helyzet. A tesztoszteron ösztrogénné alakul, ezért a fiúknál különféleképpen veszi kezdetét a pubertáskor. Ilyenkor a fiú se nem fiú, se nem lány. Inkább egy amorf személy kis nemi szervvel és fejlődő mellmirigyekkel.

(…)

Az elhízott gyerekekkel együtt a lelki betegek száma is növekedni fog?

A pszichiáterek szerint nagymértékben növekszik azoknak a pácienseknek a száma, akiknek az anamnézisükben a túlsúly és az elhízás szerepel, hiszen ez az egész rendkívüli módon befolyásolja az önértékelést. (…)

Egy 12 éves 110 kilós gyerek biztosan nem boldog. De garantálom, hogy egy ilyen gyerek nem is egészséges. Biztosan nem él át olyasmit, mint például a siker vagy a tolerancia, mivel a környezetében valószínűleg senki sem toleráns vele, és önmagával szemben sem az.

(…)

Ön azt mondja, hogy az a gyerek, amelyik tévét néz, az nagyobb adagot eszik? Miért?

Amikor a képernyőn érdekesebb dologra leszünk figyelmesek, mint ami a tányérunkon van, akkor az agy a tévére összpontosít, nem pedig arra, amit az ember eszik.

Tipikus eset a tévé előtti nassolás. A sós ropik gyártói ugyan ráírják a csomagolásra, hogy a megfelelő adag egy maréknyi lenne, ám ha kinyitjuk a zacskót a tévé előtt, akkor öt perc után azt vesszük észre, hogy a zacskóban már semmi sincs. Mivel kiiktatjuk a energetikai homeosztázist, ezért észre sem vesszük, hogy elkezdtünk enni. Ennek köszönhetően pedig arról sincs információnk, hogy az evést abba kéne hagynunk.

Amikor eszünk, akkor csak és kizárólag az evésre kell koncentrálnunk, és semmi másra nem gondolhatunk?

Mindig azt mondom: időt az evésre, az alkotásra és a szórakozásra. Sajnos, a mai civilizáció odáig fajult, hogy az emberek az autójukban reggeliznek. Nem esznek, hanem – bocsánat a kifejezéséért – zabálnak az irodában a számítógép előtt. Utána hazamennek, leülnek a tévé elé, és olyasmit csinálnak, aminek semmi köze sincs az étkezéshez. Az életben mindennek megvan az ideje, és ezeket nem szabad összekeverni.

Még mindig érvényes az a kijelentés is, miszerint jobb ma a két kiló túlsúllyal foglalkozni, mint két év múlva a 20 kilós elhízással.

Aktuality.sk, Obezita detí urýchľuje pubertu, chlapci strácajú mužské rysy (rozhovor)

Nyitókép: Zlatko Marinov archívuma