Német püspök: Németországban családokat, barátokat oszt meg a migráció

Hogyan értékeli az egyház a bevándorlási válság jelenségét?

A Katolikus Egyház Németországban is ugyanúgy hangoztatja, hogy a menekültek is emberi lények. Ez van az első helyen. Másodlagos, hogy milyen vallásúak vagy honnan jöttek. Elsősorban emberekről van szó, akiknek szüksége van a segítségünkre.

Csak ezután tudhatjuk meg, hogy honnan érkeztek, és mit tehetünk azért, hogy abban az országban maradhassanak, ahol születtek. Németország nem tudja mindegyikőjüket integrálni.

   

Megváltozott Németország kultúrája a menekülthullám hatására?

Igen. Németországba annyi ember jött, hogy ezt már nem tudjuk kezelni. Nem tudjuk mind integrálni, ezért képtelenség lenne újabbak befogadni. Szükségük van a segítségünkre, és mi akarunk is segíteni.

Jelenleg a menekültkérdés egy hatalmas kérdés, ami családon belül is konfliktus idéz elő. Gyakran vezet oda, hogy az emberek már előre eldöntik: nem, erről inkább ne is beszéljünk”. A migránsválság ma Németországban családokat és barátokat oszt meg.

Félnek Németországban a muszlim menekültektől?

A muszlim menekültektől és a németektől. (…) Az utcákon gyakran találkozni zsidók elleni tettlegességgel. Az egyik oldalon terjednek a nacionalista erők, amelyeknél gyakran megtalálható az antiszemitizmus. A másik oldalon pedig ott van muszlim bevándorlók haragja. A zsidó közösség pedig ott őrlődik a két malomkő között.

Ami muszlim menekültek integrációját illeti, két hatalmas probléma van, főleg a nők kérdéskörében. Nem tudnak közös nevezőt találni. Megérthetjük vallási indítékaikat, de egyúttal fel kell tennem a kérdést: az ő vallásuk annyira fundamentális, hogy nem is élhetnek másképp? Nem lehet a nőknek ugyanolyan jogokat adni? Ez a kérdés.

Milyen válasz érkezik?

Többféle. Találkozunk olyan muszlimokkal, akik Németországban élnek, és nem jelent számukra problémát lefogadni a női egyenjogúságot, amit a nők megérdemelnek egy dokráciában. Engedik gyermekeiket művelődni, egy asztalhoz ülhetünk velük, a hölgyek nem viselnek hidzsábot vagy burkát. De van egy másik réteg is.

(…) Fejlődhet még az iszlám?

Az iszlámnak is megvannak a maga hagyományos formái. A nő feladata elsősorban gondoskodni a gyerekekről, a férjről, biztos hátországot nyújtani nekik. De például a nők iskoláztatása egyáltalán nem prioritás. Az iszlámnak is fejlődnie kell, ahogy a katolikus egyháznak is.

(…) Igen, a kereszténység és a judaizmus rendkívül fontos Európa számára, megadták számára civilizációs alapokat, formálták a kultúráját. Mikor muszlimok jönnek hozzánk, tekintettel kell lenniük arra is, hogy ez a kontinens keresztény civilizáción nyugszik. Pont úgy, hogy a keresztények is tiszteletben tartják ugyanezt a muszlim országokban. (…)

Félek a politikai iszlámtól. Európában a katolikusoknak és protestánsoknak meg kellett tanulniuk különbséget tenni az egyház és az állam között. Ez nagyon nehéz volt, szükség volt hozzá a francia forradalomra. (…) Sok muszlim ország ott tart, ahol mi voltunk 200 évvel ezelőtt, mikor az Egyház és az állam egy és ugyanaz volt. Gyakran halljuk, hogy „Marokkóból származom, ezért én muszlim vagyok. Németországban ez nem így működik. Ha valaki német, attól még lehet zsidó, muszlim, vagy ateista… (…)

Ulrich Neymeyr püspök az erfurti egyházmegye vezetője. Az interjút Iva Mrvová készítette. Fordítás: Körkép.sk

Aktuality.sk, Biskup: Mám strach z politického islamu

Nyitókép. Aktuality.sk