A demokratikus Szlovák Köztársaság nagyon szerencsétlenül indult, és a rossz kezdést azóta sem dolgozta fel. Láthatuk ezt az első köztársasági elnök végső búcsúztatásán is.
Michal Kováč fagyos békét kötött Ivan Gašparovič-csal, utóbbi részvétele a temetésen mégis bizarr volt. Vladimír Mečiar kegyeltjeként ugyanis elődjének és az egész országnak rengeteget ártott, amiért nyilvánosan sosem kért bocsánatot. (…)
Így kénytelenek vagyunk leírni, hogy ha Szlovákiában létezne szégyenérzet a közös kudarcokért, akkor Ivan Gašparovič csütörtökön nem nyilváníthatott volna fapofával részvétet Kováč családjának. És sohasem válhatott volna államfővé.
Az hogy mégis államfő lett, több hiba következménye. Egy részükért a Mečiar utáni időszak jobboldala felelős, mert képtelen volt arra, hogy Szlovákiának ne kelljen maga mögött vonszolnia a HZDS büntetetlenül hagyott gaztetteinek terheit, mint amilyen az elnök fiának elrablása, vagy Róbert Remiáš meggyilkolása volt.
A baloldal támogatása nélkül mindez nehéz vagy lehetetlen volt. A Mečiari gaztettek, melyeket legalább verbálisan Ivan Gašparovič is fedezett, büntetlenül maradtak.
Saját hibáival csatlakozott Robert Fico is. Nem csak hogy elutasította Mečiar amnesztiáinak eltörlését, de pártja, a Smer 2004-ben Gašparovičot jelölte köztársasági elnökjelöknek. Ilyen támogatás nélkül Gašparovičból biztosan nem lett volna államfő. Fico így másodszor is amnesztiában részesítette a HZDS bűntetteit – immár erkölcsileg és politikailag is.
Helyes, hogy Andrej Kiska gyászbeszédében mindezt megemlítette. Egyúttal nagyon elszomorító, hogy épp annak a Michal Kováčnak a temetésén kellett ennek elhangoznia, aki saját maga az elégtételt, sajnos, nem érhette meg. Lehet, hogy mi sem fogjuk.
DennikN.sk – Roman Pataj: Čo o nás hovorí Gašparovič na Kováčovom pohrebe
Megosztás:
Címkék: államfő DenníkN elnök Gašparovič Michal Kováč Robert Fico Roman Pataj SMER Szemle temetés Vladimír Mečiar
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.