Roman Samotný, melegrendezvény-szervező: Pozsony értékrendbelileg egy modern város

Roman Samotný (34) hét évvel ezelőtt kezdett el kulturális rendezvényeket szervezni az LGBTI közösség számára. Az ő nevéhez fűződik a Tepláreň, majd később a Homomat, Queer Beer, Tutti Frutti, Shame akciók megrendezésre. A melegbulikat eleinte a szabadidejében szervezte, közben pedig a JOJ televízió dramaturgjaként dolgozott. Néhány évvel ezelőtt azonban otthagyta a televíziót, és az LGBTI közösség számára folytatott aktivitását választotta a fő munkájának. Megnyitotta a Tepláreň Café elnevezésű kávézóját, mindeközben pedig a Másság Filmfesztivál egyik társszervezője.

Akarnak az emberek olyan helyekre és partikra járni, amelyek „melegként“ vannak megjelölve?

Nemcsak Pozsonyban, de Szlovákia-szerte is nagy a kereslet. De természetesen egy csomó patália kapcsolatos ezzel. Nagyon sok ember még nem csinálta meg a coming outot, azaz még nem hozta nyilvánosságra az orientációját, így állandóan problémája van azzal, hogy olyan helyekre járjon, amelyek egyértelműen melegek. Inkább elmennek hatvan kilométerrel odébb, Bécsbe vagy esetleg Prágába, ami ugyan még messzebb van, de ott beszélhetnek a saját nyelvükön. Úgy, a szlovákiai paletta nagyon kicsi és szegényes. A kereslet pedig egyre inkább növekszik.

   

(…)

Vannak olyanok, akik a kávézás közben tudatosítják, hogy egy gay bárban vannak?

Igen, de ezzel még sosem volt probléma. A kávézónk már az utca része, az emberek tudják, hogy a Vár úton (Zámocká) egy melegbár van és pont. Nincs semmilyen dráma. Sokszor látom, hogy azok, akik elhaladna a bár mellett kuncogni kezdenek, amikor elolvassák a „Tepláreň“ feliratot. Néha saját magamtól is megkérdezem, hogy manapság miért kell még mindig azon vihognunk, ha egy melegbárt látunk?

Soha senki nem jön a bárba azért, hogy az LGBTI közösség iránti utálatát fitogtassa?

Szerencsére Pozsonyban ez már évek óta nem működik. Ez a város nagyon sok szempontból nyitott és toleráns. (…) Pozsony értékrendbelileg egy modern város.

(…)

Manapság minden héten szervezek egy nagyobb rendezvényt Pozsonyban, és az emberek megtanultak ezekre a rendezvényekre járni. Amikor három évvel ezelőtt megnyitottam a melegbáromat az utcára nyíló ablakokkal, akkor észrevettem, hogy még mások a játékszabályok. Nagyon nehezen született meg ez az egész. Nagyon sokan csak akkor engedik meg maguknak, hogy melegek legyenek, amikor az óra már elütötte az éjfélt, kicsit részegek, ellazultak és összeszedték magukat ahhoz, hogy azzal legyenek, akivel akarnak. Amikor hirtelen itt termett egy melegbár utcára nyíló ablakokkal, akkor ez sokak számára problémát jelentett. Attól féltek, hogy valaki meglátja őket, hogy összetalálkoznak a szomszédjukkal, a kollégájukkal vagy az unokatestvérükkel. (…)

A fiatal LGBTI-k bátrabbak, mint az idősebb generáció?

Nem vitás, hogy a fiatalok jóval nyitottabbak. Egy teljesen más környezetben nőnek fel. Gyakrabban járnak a rendezvényeinkre, és az identitásukat is jóval könnyebben fogadják el. Az idősebb generáció még mindig a négy fal között ül és a chaten, vagy a társkereső portálokon lóg. (…)

Nem azért hiányoznak a bárokból az idősek, mert a partikra általában fiatalok járnak?

A fejlettebb országokban ez nem így működik. A melegbárokba különböző életkorú emberek járnak. A fiataloktól kezdve egészen az idősekig. Ezt a szomszédos Bécsben is így van. (…) Mindezt az is okozhatja, hogy olyan meleggenerációról van szó, amelyik még nem volt megtanítva a találkozásokra. Szerintem Szlovákiában a legnagyobb problémát a társkereső alkalmazások okozzák.

Miért?

Az emberek hirtelen a saját lakásuk, valamint a hiábavaló internetes chatelések rabjaivá válnak. Ahelyett, hogy ismerkednének, beszélgetnének és találkozgatnánk egymással, inkább írogatnak. Az online párkeresés már az olyan városokban is problémát jelent, mint London vagy San Francisco, ahol már melegbárokat is be kellett zárni. Az emberek bebörtönözik magukat az alkalmazásokba. Ez azokra a fiatalokra is vonatkozik, akik állandóan a mobiljukat lesik. (…)

(…)

Ismer olyan LGBTI embereket, akik nem járnak a Pride-re, és nem is hiányzik nekik az, hogy hivatalosan is felvállalják a kapcsolatukat?

Persze, nagyon sok embernek problémája van ezzel, és provokációként tekint az egészre. Azt is, amit én csinálok, provokációnak vélik. De mi senkit nem provokálunk. Mi csak önmagunk vagyunk egy számunkra kiválasztott helyen. Mi senkitől nem veszünk el semmit, csak annyit kérünk, hogy a társadalom részeként ismerjenek el bennünket. (…)

Denník N, Robí teplú kultúru na Slovensku: Bratislava je hodnotovo moderné mesto

Nyitókép: Foto N/Tomáš Benedikovič