Az emberek azért választják a fasisztákat, mert ők az egyetlenek, akik meghallgatják őket – állítja egy német, aki a radikálisokkal dolgozik.

 

Stefan Schützler két évig munkanélküli volt, így megjárta a társadalom legalsóbb bugyrait. Napjainkban szociális munkásként Kelet-Berlinben a fiatal radikálisokkal foglalkozik.

(…)

 

Miért csatlakozik egy tinédzser az extrémistákhoz?

 hirdetes_810x300  

 

Ennek több oka is van. Nagyon sok extrémista olyan családból származik, ahol valami nem működik, vagy problémás az édesapa. A több éves tapasztalatom során rájöttem arra, hogy az extrémista csoportba való belépés egy másik választást, egy másik lehetőséget jelent. A tinédzser szeretne valahova tartozni, szeretne jó lenni vagy az iskolában, vagy a sportban, de nem sikerül neki. A fiatalok előszeretettel feszegetik a határaikat, így vonzzák őket azok az emberek, akik nem félnek hangosan kimondani a véleményüket. Ha egy extrémista szervezet tagjává válsz, a szomszédságban már valaki leszel.

(…)

 

Extrémista környezetbe kerülnek olyan gyerekek is, akikkel nem törődnek a szüleik?

 

Nem, az extrémisták a problémás családokból származnak. Specifikusak a muszlim családok, ahol nagyon erősek a kötelékek. A gyerekeknek olyanoknak kell lenniük, mint amilyenek a szüleik, illetve a nagyszüleik. Ha ebből a családból szabadulni szeretnének, akkor azt száz százalékosan kell megtenniük. Egy liberális muszlim családból is származhatnak radikálisok.

 

Másodsorban sok német családban nagyon gyengék a családi kapcsolatok. Egyszerűen megmondva, nem érdeklik őket a gyerekek. Amikor a kelet-berlini negyedben sétálok reggel, látom, hogy a fények csupán a gyerekszobából szűrődnek ki. Reggel csak a gyerekek kelnek fel, mivel a szüleik nem mennek munkába. A szülőket az sem érdekli, hogy a gyerekek elmennek-e egyáltalán iskolába. Ha nem érdeklődnek a gyermekeik iránt, a gyerekek sem fognak igyekezni. Mindez pedig azzal végződhet, hogy a gyerekek kriminális vagy radikális csoportokhoz csatlakoznak.

 

Azt állítja, hogy azok az emberek, akik kirekesztettnek érzik magukat a táradalomból, fokozatosan maguk válnak ki belőle.

 

A német és a szlovák társadalom is egyre jobban szétosztódik az intellektuálisokra, valamint a középosztályra, amelyik egyre lejjebb süllyed. Ez azt jelenti, hogy a társadalom a középosztály tagjait azzal a megbélyegzéssel rekeszti ki, hogy nincs pénzünk, és nincsenek benne a médiában. A véleményüket pedig senki sem kérdezi meg. Így keletkeznek olyan kifejezések, mint a „hazug média” és a „hamis hírek”. Ezután ezek az emberek azt mondják, hogy ebben a társadalomban semmire sem jutnak, és egy paralell társadalomban kezdik keresni a helyüket.

 

Az intellektuális elitnek és a politikusoknak hogyan kellene hozzáállniuk a társadalom alacsonyabb osztályából származó, az extrémista pártokkal szimpatizáló emberekhez?

 

Beszélgetniük kellene velük, hogy tudják, valaki érdeklődik irántuk.

 

Ezzel a módszerrel került be a szlovák parlamentbe Marián Kotleba is.

 

Mindenki azt szeretné, hogy szavai meghallgatásra leljenek, ez természetes. Ha olyan érzésük van, hogy senki sem hallgatja meg őket, akkor az első ember, aki ennek az ellentettjét teszi, rögtön a megfelelő, a követendő példa lesz.

(…)

 

Szlovákiával ellentétben Németországban nincsenek fasiszták a parlamentben. A legközelebbi választások során azonban megeshet, hogy az Alternatíva Németországért bekerül.

 

Nem mondanám, hogy fasisztákról van szó. Ez egy matrica, amit azért ragasztanak rájuk, hogy rosszabbul nézzenek ki. A párt Európa-ellenes volt mindaddig, amíg nem fedezte fel a migránsokat. Előfordulhat, hogy tényleg bekerülnek a parlamentbe.

(…)

 

DenníkN, Ľudia volia fašistov, pretože tí jediní ich počúvajú, hovorí Nemec, ktorý pracuje s radikálmi

Nyitókép: teraz.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!