154 éve született Gustav Klimt osztrák festőművész, a bécsi szecesszió alapítója

Gustav Klimt a bécsi szecesszió egyik legjelentősebb alakja, életművével a világ a legismertebb osztrák festőjévé lett. 1862. július 14-én Bécsben született és 35 éven át állt a szecesszionisták élén. Célul tűzte ki a művészet megújítását és a modernizmus nemzetközi áramlatai felé való nyitást.

A Josef Maria Oblich által megálmodott Szecesszió Házában úttörő kiállításai voltak, amelyeket számos botrány kísért. Egy korabeli tiltakozó levélben a Bécsi Egyetem számára készített képeihez azt írták: „Nem a meztelenség és nem a szabad művészet ellen, hanem a csúf művészet ellen küzdünk,.” A párizsi világkiállításon „Filozófia” című művéért, Klimt megkapta a nagydíjat és ezzel  európai hírnévre tett szert.

   

Művészetének csúcspontját az 1902-es Ludwig van Beethoven tiszteletére rendezett kiállítás jelentette. A monumentális Beethoven-fríz ma ismét eredeti helyén, a Szecesszió Házában csodálható meg. Klimt szorosan együttműködött Josef Hoffmannal a brüsszeli Palais Stoclet megalkotásában, és ezzel létrehozták a szecesszió legismertebb művét. Az ornamentika dominanciájával és az arany erőteljes használatával, melyek a Beethoven-frízt is jellemzik, elkezdődött Klimt „arany korszaka”, mely az 1908-ban elkészült, „A csók” című képével érte el csúcspontját.

Gustav Klimt valamennyi alkotói fázisában megörökítette a feltörekvő bécsi polgárság hölgy tagjait. Adele Bloch-Bauer arcképe néhány éve a világ legdrágább képei közé tartozik. A portrék mellet 3000 grafikáját ismerjük, amelyek kimagasló színvonala mutatja a műfaj jelentőségét Klimt művészetében. Három évtized intenzív munka, számos diadal és viszály után Klimt szélütést kapott, melynek következtében 1918-ban 56 évesen Bécsben meghalt. Ugyanebben az évben haltak meg szellemileg egyenrangú alkotótársai, Otto Wagner, Kolo Moser és Egon Schiele. Több mint jelképes, hogy ez az az év hozta a Monarchia bukását is.

Feiszt György, szombathelyi történész, levéltáros, politikus (facebook)