Nincs helye..?!
A fociban egyáltalán nincs helye az érzelmeknek, csak és kizárólag a szakmaiság ami számít. Ördögtől való, ha egy játékos, vagy egy edző megszeretteti magát a szurkolókkal, pláne, ha egy ugyanazon nyelven bírnak komunikálni. Esetleg érzelmi alapon, és – vagy egy nemzethez tartoznak.
Mindez csak színjáték és elég nagy lobbi kell hozzá, hogy csírájában elfojtsák.
JA NEM!
Olvasom itt a sok balfa**ságot, hogy miért mindegy, megy e, vagy marad e az edző Dunaszerdahelyen. Hogy micsoda ravasz módon benyalt a „mélymagyar” érzelmű szurkolóknak, stb. Hogy az semmi volt, mikor a szarból visszahozta a csapatot és a fejekben rendet csinált. 16 meccsen nem kaptunk ki! Mindez semmi.
JA DE!
Szóval a fociban egyáltalán nincs helye az érzelmeknek? Totti, meg, hogy sírt a búcsúmeccsén. Azt lehet osztani, csak otthon ne hagyjuk elharapózni az emóciókat…
Szóval minek nincs helye a fociban? Hát azoknak az embereknek, akik mindenáron bemagyaráznák, hogy a szakmaiságon túl semmi más nem képes összetartani egy közösséget. Csak gólok legyenek, meg eredmények?
Nem, uraim. Minden sport az érzelmekről is szól. Nem lehet kettéválasztani a dolgot, a nélkül nem lehet sikeres egy klub sem. Semmit sem ér egy nagyszerű győzelem, ha nem engednek nevetni. Ha nem lehet könnyezni. Ha nem lehet büszkének lenni. Ha nem lehet szeretni!
Csaba, maradj velünk!!!
Bögi Róbert: Facebook
Megosztás:
Címkék: búcsúmeccs büszkeség DAC Dunaszerdahely emóció eredmény érzelem foci gól győzelem könny László Csaba Szemle szenvedély szeretet Totti
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.