A napokban napvilágot látott a Nemzeti Oktatási és Nevelési Program legújabb változata, amelynek folytatására és megvalósítására az új miniszter is ígéretet tett. (…) Érdemes visszatekinteni egy pillanatra az anyag megszületésének körülményeire – különösen a nemzetiségi oktatást érintően.
Csaknem napra pontosan egy évvel ezelőtt találkoztam először a szakértői csoporttal, amelyet az előző miniszter bízott meg az anyag kidolgozásával. Akkor még csak a tézisek léteztek, amelyekben nyoma sem volt, hangsúlyozom: nyoma sem volt a nemzetiségi iskolák problémakörének. (…) Számunkra három kulcskérdés volt, amit mindenképpen szerettünk volna az anyagban látni.
Az első és legfontosabb, hogy az állam végre ismerje el, hogy a nemzetiségi iskoláknak specifikus helyzetük, igényeik és szükségleteik vannak, amelyeket törvényi szinten is rögzíteni kell. Az nem tartható állapot, hogy a törvény nem tud nemzetiségi iskolákról, nemzetiségi iskolahálózatról, noha az a valóságban létezik. Óriási fegyverténynek tartom, hogy ez a célkitűzés bekerült a stratégiai dokumentumba, és így hivatkozási alapot teremtett a mindenkori kisebbségi politika számára.
(…)
A második határozott követelésünk az volt, hogy az állam a nemzetiségi iskolák finanszírozásánál vegye figyelembe az alacsonyabb diáklétszámot, amely intézményeinkre sajnos évek óta jellemző. Ez különösen azért fontos, mert a kisiskolákat megmentő 2016-os törvénymódosításunk óta a levegőben lógott iskoláink finanszírozásának megoldása. (…)
A harmadik fontos alapvetés, hogy az anyag térjen ki azokra a sajátos területekre, amelyek megkülönböztetik a nemzetiségi iskolákat az ország többi iskolájától, kezdve a nemzetiségi nyelven kiadott tankönyvek, tansegédeszközök, a specifikus tantárgyak (történelem, földrajz, szlovák nyelvoktatás) kérdésétől a tanfelügyelői hálózatig bezárólag – a teljesség igénye nélkül. Mindhárom célkitűzésünk tehát helyet kapott az anyagban.
(…)
Biztos vagyok abban, hogy az egységes fellépésnek is köszönhető, hogy ez az anyag olyan formát öltött, amire bátran támaszkodhatunk az elkövetkező évtizedekben. Kijelenthetjük: ha sikerül elfogadni, a Tanuló Szlovákia lesz az első olyan állami oktatáspolitikai dokumentum az ország történetében, amely stratégiai szinten foglalkozik a nemzetiségi oktatással.

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!