Kárpátalja geopolitikai szemmel

(…) Kárpátalja egy hegyvidéki, ásványi kincsekben gazdag terület, amely ma Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és Lengyelországgal határos. Az ország más területein élők egyik legkedveltebb üdülési célpontja. Mióta az oroszok elfoglalták a Krímet, az ukrán turisták olyan nyugati városokba mennek üdülni, mint Beregszász. (…)

1919 után a régió az akkor alakult Csehszlovákia része volt, majd 1938-ban még egyszer a magyarok fennhatósága alá került, majd a második világháborút követően a Szovjetunió része lett. Végül 1991-ben Kárpátalja a független Ukrajna részévé vált.

Ma a hivatalos üzleti kommunikációt többnyire a köznyelvben is domináns ukrán és magyar nyelven folytatják. (…) Beregszász így egy „tömör” városa az Oroszország és Európa közti határvidéknek, ahol számos etnikai, nyelvi és vallási csoport él egymás mellett (…). Egyike ez azon kevés régióknak, ahol még mindig lehet érezni, hogy milyen lehetett a multinacionális birodalmakban élni – és nem európai nemzetállamokban.

   

(…) Ma a legtöbb európai országban elképzelhetetlen, hogy egy városban három nyelven kommunikáljanak a lakosok. Beregszászon az ukránok többnyire megértik az oroszt is, sőt, sokan magyarul is beszélnek. Az ott élő magyarok folyékonyan beszélnek ukránul és oroszul. (…)

Beregszász, bár csak néhány mérföldre van az EU határaitól, de a gazdasági elmaradottság azonnal észrevehető, ahogy átlépjük a magyar-ukrán határt: a szép simára aszfaltozott széles utak és szépen felújított lakások után keskeny kátyúktól hemzsegő utak, lovas szekerek és elhagyott gyárak következnek.

Az infláció nagyon lerontotta az ukrán fizetések értékét, a helyiek az égbeszökő árak miatt Magyarországon próbálják beszerezni a gyógyszereket. A két világ találkozásánál különösen népszerű üzleti tevékenység a cigarettacsempészet (…).

Mint a legtöbb határmenti terület, Kárpátalja is egy olyan régió, ahol a felszín alatt évszázados feszültségek lappanganak. Gyakran alakulnak ki nézeteltérések az oktatásügy, nyelvhasználat és a közigazgatás területén, de kelet-ukrajnai konfliktus új regionális problémákat hívott életre.

A helyiek szerint sok fiatal Magyarországra menekül, nehogy besorozzák az ukrán hadseregbe és Donbas-ba küldjék harcolni. Nagy az elégedetlenkedés a térségben, mert állítólag az ukrán kormány felkészületlenül küldi a katonákat a frontra, nem megfelelő a kiképzés és hiányos a felszerelés.

Kárpátalja egy olyan régió, ahol az évszázados háborúk és diplomáciai megállapodások formálják a mindennapi életet, és ahol Oroszország stratégiája, hogy megőrizze jelenlegi ütközőzónáját (Ukrajnát), nagy hatással van a közösségek életére. (…)

Geopoliticalfutures.com, Lili Bayer: The Geopolitics of a Ukrainian Border Town