Muszbek Mihály sportközgazdász szerint a magyar labdarúgás a tavalyi franciaországi Európa-bajnokság óta a felnőtt és az utánpótlás-válogatottak eredményessége terén, valamint a kupacsapatok nemzetközi szereplése alapján is visszaesett.

(…)

Az Európa-bajnokság után azt gondoltuk, hogy a magyar futball a klubcsapatok szintjén is elindul fölfelé. Ez elmaradt, pedig a nézői érdeklődés és a szakmai lehetőségek is megvoltak hozzá. Nagyon hamar jött a kijózanodás, a nemzetközi lemaradásunk tovább nőtt” – hangoztatta.

 

Hozzátette, a magyar labdarúgás a világ futballjának még mindig csak az „alaptáborában foglal helyet”. Muszbek tájékoztatása szerint a magyar válogatott 2016 augusztusa óta 2-1-6-os mérleggel 22 százalékos teljesítményt produkált, miközben a játékoskeret piaci értéke a 2015-ös 49 millió euróról 24 millióra csökkent.

 

 hirdetes_810x300  

A sportközgazdász ugyanakkor pozitívumként említette, hogy az NB I csapatai – a Diósgyőr kivételével – pozitív mérleggel zárták a 2016-os üzleti évet. Összességében a liga tavaly 21,5 milliárd forintos összbevétel mellett 1 milliárd forint nyereséget könyvelt el. Muszbek hozzáfűzte: ebből több mint 8 milliárd forint valamilyen módon, közpénz (TAO) formájában vándorolt a liga csapataihoz, amely nem stadionokban és utánpótlásban, hanem más célú, és más területen elkölthető forrásként jelent meg az együtteseket működtető gazdasági társaságok könyvelésében.

(…)

Így a liga egymilliárdos pozitívuma is más, mintha ugyanez a nyereség jegybevételből vagy üzleti alapú szponzorációból jött volna össze” – szögezte le a Magyar Labdarúgó Liga volt ügyvezető igazgatója. Muszbek kitért arra, hogy 2011 óta mérhetetlen, 200 milliárdot meghaladó is TAO-közpénz érkezett a magyar labdarúgásba. „Ha ezt az összeget jól költjük el, akkor előbb vagy utóbb a piacon építő jelleggel eredményt kellett volna produkálnia. Már a második húszéves TAO-generáció nőtt fel, de az ennyi pénzből elvárható felzárkózás, s a piacképes labdarúgók kitermelése mégsem következett be” – hangsúlyozta a sportközgazdász, aki nagyítójában idén először vizsgálta meg a Magyar Labdarúgó Szövetség gazdálkodását.

 

Mivel a számok alapján az MLSZ bevételeinek 40 százaléka származik közpénzből, ezért úgy érzi, hogy a 2016-os év sem hozta közelebb a magyar labdarúgást a piaci körülményekhez. Muszbek Mihály beszélt az NB I-es labdarúgók keresetéről is. Kifejtette: a száz meghatározó játékos átlagban havi bruttó 3,5-4 millió forintot keres. „Ez Kelet-Közép-Európában a legmagasabb, eléri az osztrák és dán szint hetven-hetvenöt százalékát, ezért ezeknek a magyar labdarúgóknak nem éri meg Nyugatra szerződniük”. (…)

 

hatharom.com – Ennyit keres átlagban egy NB I-es topfutballista
kép: origo.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!