(…)

 

Azt már tudjuk, hogy a visegrádiak nem szeretnének tömeges bevándorlást, de van valami, amire ezek az országok közösen igent mondanak?

 

Azon dolgozunk, hogy minél több ilyen terület legyen. Már a Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia delegációból álló közös visegrádi parlamenti közgyűlés alapszabályát készítjük elő. A majdani közgyűlés olyan kérdésekben fog kompetenciával bírni, amelyek a visegrádi napirenden eddig is szerepeltek – legyen szó a közös uniós érdekérvényesítésről, bizonyos infrastrukturális-gazdasági beruházásokról vagy oktatási-kulturális kooperációról.

 

 hirdetes_400x285  

Remélem, a négy országra kiterjedő együttműködés napi gyakorlata létrehozza azt a bizalmi alapot is, amelyen egyszer majd a nemzeti-kisebbségi kérdésben meglévő érdekeinket szintén közös nevezőre tudjuk hozni.

 

(…)

 

Miért van az, hogy minden politikai logikának ellentmondva a Fidesz veteránjai kevésbé kopnak, mint az „ifjútörök” Rogán Antal, Szijjártó Péter vagy Lázár János?

 

Ezt én vitatom, és nem azért, mert hivatalból meg kell védenem párttársaimat. Legfeljebb annyit róhatunk fel nekik, hogy nem készültek fel arra: gyarapodásukkal egyenes arányban nő a támadási felület – függetlenül attól, hogy tisztességesen szerezték vagyonukat vagy sem.

 

A mi generációnk pályakezdésekor még mások voltak a normák – nemcsak a politikában, azon kívül is. Ma az egész világban a közmegegyezéses erkölcsi normák leépülésének folyamata zajlik. A mindennapi életben is tapasztaljuk egyfelől az erőfölénnyel való visszaélést, másfelől a felelősség nem vállalását.

 

Az erőszakosság, a mindenáron való érvényesülés vágya, a gátlások leépülése jellemzi korunkat – párhuzamosan a mindennapi együttélési normákat teremtő és megtartó közösségek leépülésével. Tapasztalataink alapján pedig egyre veszítünk jóhiszeműségünkből, a mások iránti természetes bizalmunkból. Miért éppen a politika lenne más? (…)

 

De az úgynevezett közösségi média világában már amúgy is lehetetlenség, hogy bárki képes legyen megvédeni a névtelen rágalmazókkal szemben a becsületét. Amit pedig nem tudunk megvédeni, az nem is lehet a miénk. A korszellem tehát arra visz bennünket, hogy a becstelenség vélelméből induljunk ki másokkal szemben. Ez pedig egyúttal felmentést ad az önmagunk által elkövetett erkölcsi vétségekre is – s ezzel a kör bezárul.

 

(…)

 

Heti Válasz – Kövér László: „Tiltakozom”

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!