Molnár Judit, a hírek.sk főszerkesztője a felvidéki sajtó helyzetét mutatta be az Európai Parlamentben, a Kárpát-medencei kisebbségi médiák helyzetéről szóló konferencián.
(…)
A külhoni térségek közül számában a felvidéki magyarság a második legnagyobb, közösségi erőnk ezt azonban nem tükrözi vissza, az asszimiláció és az elvándorlás rendkívül erős, mintha az önfeladás útjára léptünk volna. Így, avagy ezzel összefüggésben meglehetősen szegényes a felvidéki sajtótérkép is.
Forráshiányos – a pénznélküliség alapjaiban határozza meg, ezzel természetesen összefügg, hogy a struktúrája is foghíjas, féloldalas és gyenge – például nincs egy közéleti hetilap – és utánpótlás, újságíróképzés híján hiányoznak a szakemberek is. Ez tehát a diagnózis. (…)
Korlátozó nyelvtörvény
A méltán hírhedt szlovák nyelvtörvény a magyar sajtó helyzetére is kihat. Ugyanis az elektronikus médiában mindent fordítani, illetve tévé esetében feliratozni kell, ami lassítja és költségessé teszi az adást, emellett a regionális televíziókat is tudatosan korlátozza. Független magyar rádióadókról is csak álmodunk. A kötelező kétnyelvűsítés tehát korlátozza az elektronikus médiapiacot. (…)
A politika és a sajtó
Kényes kérdés, de ez a viszonyrendszer alapjaiban határozza meg a sajtó helyzetét. Ahogy máshol is, a felvidéki magyar sajtó is hol a politika árnyékában, néha meg a szorításában próbál meg létezni. Egyik sem jó! Mint ismertes, a felvidéki magyar politikum kétosztatú.
A Magyar Közösség Pártja a magyar érdekek megjelenítője, igaz, most már 7 éve parlamenten kívüli térből politizál, de erős önkormányzati és megyei beágyazottsággal, Csáky Pál személyében európai parlamenti képviselettel is rendelkezik, s a magyar kormány stratégiai partnere. Ellenben szlovák-magyar pártként jött létre 2009-ben a Most-Híd, amely regionálisan ugyan gyenge, de jelen van az Európai Parlamentben, ugyanakkor megalakulása óta parlamenti erő, s most tavalytól kormánypárt is, együtt kormányoz Robert Fico Smer pártjával és a komoly magyarellenes múlttal rendelkező Szlovák Nemzeti Párttal, korábban mindkét párt aktív szerepet vállalt a kisebbségi jogok korlátozásában. Komoly tehát a megosztottság, nagy a szembenállás… és ezt a kétosztatú állapotot tükrözi vissza a sajtó is.
Egyrészt van a liberális oldal, amely szellemiségében a Most-Hídhoz köthető, erős Magyarország-ellenes hangvétel jellemzi, a hazai kormányzati ügyekkel azonban elnézőbb. Ezt a szellemiséget képviseli az egyetlen napilap, az Új Szó, sok bírálatot kiváltva, a bírálók felróják, hogy a más vélemény nem jelenik meg a lapban. És ide sorolható két nagyobb hírportál is, valamint némileg érezhető ez a Pátria Rádióban is, de ott természetesen a kereteket a közszolgálatiság szabja meg.
Ezzel szemben a nemzeti értékrendet három hírportál, a hirek.sk, a felvidék.ma és a körkép jeleníti meg, itt a kormány bírálata, beleértve a vegyes párt bírálatát is, van erőteljesebben jelen, ez vélemény érhető nyomon. Ez a felállás azonban azt is jelenti, hogy a nemzeti oldal struktúrájában meglehetősen szegényes. Az pedig megítélésem szerint beláthatatlan következményekkel is járhat, hogy az alapjaiban konzervatív felvidéki magyar közösséget országos terjesztésű nyomtatott sajtótermék nem szólítja meg. Így a közéleti kérdések, a közösségünket meghatározó vélemények csak az online térben jelennek meg.
(…)
Hírek.sk – Molnár Judit: A helyzet nem jó
borítókép: hírek.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.