Erdő Péter bíboros: Nem vagyunk egyedül

A kereszténységben a böjt a bűnbánat kifejezése. A legnagyobb ünnepek az Istennel való belső lelki és közösségi találkozások alkalmai, de mivel az Istennel való találkozás átvilágítja az embert, erre megtisztultan kell készülni, vagyis azzal a nyitottsággal, ami ahhoz szükséges, hogy be tudjuk fogadni az isteni kegyelem gazdagságát – fejtette ki Erdő Péter.

Beléphetünk Isten perspektívájába

(…)

   

A bíboros arról is beszélt, hogy a nagypénteki szertartást a népnyelv azért nevezi csonka szertartásnak, mert a szentmise Krisztus utolsó vacsorájának – benne a keresztáldozatnak – a vérontás nélküli jelenvalóvá tétele, majd hozzátette, Jézus az utolsó vacsorán az eseménysort már Isten perspektívájából szemlélte, a nagypénteki szentmise pedig alkalom arra hogy ebbe a perspektívába mi is beléphessünk.

„Mert mi történik nagypénteken? Nagypénteken nem ünnepeljük az eucharisztiát, hanem az előző napokon – főleg nagycsütörtökön – átváltoztatott szent ostyát őrizzük, majd ebből áldoztatunk. Ez azonban a nagypénteki szertartás keretében történik, ahol könyörgések vannak, ahol a passiót énekeljük, ahol a kereszt előtt hódolunk. Tehát ez egy megrázó, és éppen a maga csöndességében és látszólagos ürességében egy nagyon hatásos szertartás”

– fejtette ki Erdő Péter.

(…)

Az ünnepek a családi közösségépítést segítik

A világi szokások és az egyház viszonyáról azt mondta, hogy habár a szabadszájú és obszcén verseket az egyház sosem helyeselte, a motívumok nem teljesen idegenek egymástól. Így például a csokitojással sincs probléma, hiszen a tojás az élet jelképe.

A nyúlról azt mondta, Hórusz isten szent állata volt, de termékenységi jelkép is, amely több a puszta emberi termékenységnél, hiszen Isten végtelen termékenységét is jelképezi. A veszélyt abban látja, hogy az emberek egy taposómalomban élnek, nem érnek rá arra, hogy belefeledkezzenek az ünnep hangulatába, pedig a gyerekek életében az ünnepek és az azokra való készülődés a legszebb pillanatokat jelentik.

„Azt hiszem, hogy ezt nekünk is meg kell adni a következő nemzedéknek” – vélekedett, majd hozzátette, az ünnepek komoly erőforrások, hiszen a családi közösségépítést segítik.

Egyben bízhatunk: Nem vagyunk egyedül

Azzal kapcsolatban, hogy idén húsvétkor melyek a katolikus egyház legnagyobb kihívásai, azt mondta, van egy örök kihívás, amelyre most hangosabb választ kell adni, ez pedig a reménység.

„Mi reményre születtünk, nem is akármilyenre, az örök boldogságra születik minden ember. Ez Istennek a terve velünk. De az emberek a napi feladatok között teljesen szétszóródnak és csupán apró sikereket élnek meg. Így azonban nem merjük fölemelni a fejünket, mert akármilyen távolba nézünk, ott valami zavaros, ott valami ijesztő van. Hátha nem lesz olyan jó, meg hát a végén csak mindenki meghal egyszer. Ha ez a végső távlat, akkor az egész életünk kevésbé derűs”

– magyarázta.

Erdő Péter felhívta a figyelmet, reménykedjünk abban, hogy többek vagyunk, mint aminek látszunk, és Isten valóban csodálatos dolgot művelt, amikor az emberiséget létrehozta.

„Nem a saját erőnkre vagyunk csak hagyatva, egyben bízhatunk: hogy nem vagyunk egyedül. És azt hiszem, hogy erre ma talán jobban szükség van mint bármikor” – összegezte Erdő Péter bíboros.

Kossuth Rádió/Ünnep Reggelén; Erdő Péter: Nem vagyunk egyedül

Nyitókép: MTI fotó/Mohai Balázs