Lopakodó hatalomátvétel kísért

Meglehet, hogy azért, mert minden közvélemény-kutató azt jelezte előre, hogyha nem is sokkal, de azok vannak többségben, akik az EU-ban szeretnének maradni. Ezért a rossz idő ellenére azok is elmentek, akik máskülönben otthon maradtak volna. Mások úgy vélik, egész egyszerűen nem racionálisan, hanem csupán egyszeri érzelmi felindulásból döntöttek, illetve egész egyszerűen megtévesztették őket és ma már bánják, hogy az elszakadás mellett döntöttek, és ha ma megismételnék szavazást, már másképpen döntenének.

Megint mások, mint például Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is, egész egyszerűen úgy vélik, hogy a kilépésre szavazók nem mérték fel döntésük igazi súlyát és valódi következményeit. De ha ez igaz, akkor igen súlyos az EU és a brit vezetők felelőssége abban, hogy nem tájékoztatták kellően és megfelelő mélységben a brit szavazókat a döntésük lehetséges következményeiről.

   

Mindazonáltal a magam részéről az a véleményem, hogy a brit állampolgárok nemhogy nem idióták vagy értelmi fogyatékosok, hanem valóban számos okuk volt arra, hogy Nagy-Britannia EU-ból való kiválására szavazzanak és így akadályozzák meg egy még rosszabb forgatókönyv bekövetkeztét. Az alábbiakban lássunk hat olyan indokot, amely az utóbbi időben komoly félelmet keltett sok britben és arra késztethette őket, hogy Nagy-Britannia EU-ból való kilépésére szavazzanak.

Az első ezek között a közszolgáltatások jövőbeni státusának lehetséges megváltozása. Mindenekelőtt a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat volt leginkább tűzvonalban. Az EU és az Egyesült Államok közötti transzatlanti kereskedelmi és partnerség (TTIP), valamint a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásnak (Tisa) egyik fő célja, hogy megnyissa az európai közszolgáltatásokat, a közegészségügyet, az oktatást, a vízszolgáltatókat az amerikai cégek előtt.(..) Az Európai Bizottság azt állítja, hogy a közszolgáltatásokat távol kell tartani a TTIP-megállapodástól. De az, hogy ez valójában mit is jelent, a mai napig nem tisztázott.

(..)

A második ok az aggodalomra, hogy a TTIP-megállapodás úgynevezett szabályozási konvergenciaprogramja arra törekszik, hogy az EU élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi szabályait, standardjait az Egyesült Államok hasonló szabályozásaihoz közelítse. De az Egyesült Államokban lévő szabályok sokkal kevésbé szigorúak, mint az európaiak.

(…)

A harmadik ok. A bankok szabályozása esetében a TTIP kétféle utat tesz lehetővé. Az Egyesült Királyságban a mindenható City bankárainak befolyása alatt sokan úgy gondolták, hogy a jelenlegi amerikai szabályozás lazítható. Ezért álltak többek között a londoni bankárok az Európai Unióban való maradás mellett kampányolók élére, na meg természetesen azért is, mivel már eddig is elképesztő nagyságú összeget költöttek az európai bankszabályozás befolyásolására.

(…)

Mind a brit bankárok, mind a Clinton családot támogató Wall Street-i bankárok érdeke az, hogy a jelenlegi szigorú amerikai szabályozást fellazítsa és visszaadja a bankárok elveszített hatalmát az Egyesült Államokban. Félő, hogy a TTIP ehhez járulna hozzá.

Negyedik ok a magánélet sérthetetlensége. (..)Az Európai Parlament 2012-ben jelentős többséggel szavazta le ezt a szabályozást, amely alapján az internetszolgáltatók kötelesek lettek volna ellenőrizni az emberek internetes tevékenységét. Sokan attól tartanak, hogy a TTIP a hátsó ajtón visszahozhatja a korábbi szabályozás központi elemeit.

Ötödik ok a munkahelyek biztonsága. A TTIP valószínűleg a munkanélküliség növekedését fogja okozni az Egyesült Államokban honos munkaügyi szabályozások és szakszervezeti jogok átvételének hatására.

(…)

Hatodik ok. A TTIP a legnagyobb veszélyt a demokráciára jelenti. A TTIP egyik fő célja annak a vitarendezési elvnek a bevezetése, amely lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy bepereljenek kormányokat, amennyiben azok intézkedéseikkel veszteséget okoznak nekik. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az egyes országokban a demokratikusan választott kormányok helyett a transznacionális vállalatok diktálják majd a gazdaságpolitika alakítását.

Magyar Idők – Novoszáth Péter: Lopakodó hatalomátvétel