– Szent István napja, a magyar államalapítás ünnepe jó alkalom arra, hogy felidézzük a történelmünket. Lehet-e párhuzamot vonni Magyarország akkori és mostani helyzete között?

– A magyar állam geostratégiai helyzete alapvetően nem változott ezer esztendeje, a maihoz hasonló kihívásoknak kellett megfelelnie, hasonló dilemmákat kellett feloldania Szent István királyunknak, mint amilyenekkel mi is szembesülünk. Azért helyezhetjük őt a történelmi személyiségeink közül az első helyre, mert a korabeli magyar vezető réteggel közösen képes volt megalapozni egy olyan államot, amely ezer év elteltével is létezik. (…)

(…)

– A tagállamok függetlensége, illetve a hatáskörök elvonása és átadása az európai uniós szervezeteknek folyamatos vita tárgya. Valójában Brüsszellel vagy az uniót meghatározó nagyhatalmakkal, Németországgal, Franciaországgal, esetleg a kontinensen kívüli érdekcsoportokkal állunk szemben?

– Az érdekellentétek nem csupán az unió és az említett kontinentális hatalmak vonatkozásában állnak fent, fontos tényező az Amerikai Egyesült Államok is. Sőt, az Egyesült Államok érdekei sem feltétlenül esnek egybe annak az uralmi elitnek az érdekeivel, amely eddig eszközként használta az Egyesült Államok intézményrendszerét. Számunkra korábban elképzelhetetlennek tűnt, amit ma Donald Trump ellenében művelnek: az Egyesült Államok szellemi, politikai, gazdasági elitjének egy része mindent megtesz a demokratikusan megválasztott elnök ellehetetlenítéséért.

Mindezek mellett tény, hogy Magyarország közvetlen ellenfele a brüsszeli bürokrácia, az Európai Bizottság, amely felhatalmazás nélkül a politika alakítójává akar válni. Túllépi a hatáskörét, semmibe veszi az uniós normákat, miközben egyes tagállamokat, például hazánkat és Lengyelországot vádolja azzal, hogy nem tartjuk be az EU jogszabályait. Az Európai Bizottság persze nem öncélúan ténykedik, elsősorban Németország az, amely meghatározza az európai intézményrendszer működésének irányát, a saját nemzeti érdekei alapján.

 hirdetes_810x300  

 

A közép-európai országok a V4-ek együttműködésével talán képezhetnek egy olyan erőcentrumot, amelynek tagjaként Magyarország is sikeresebben védheti meg gazdasági szuverenitását. Ezt a szövetséget most éppen Franciaország igyekszik bomlasztani.

– Nem tehetünk szemrehányást az ellenfeleinknek, ha a saját érdekeik szerint cselekednek akár a rovásunkra is, hiszen mi is ezt tesszük, ha van rá lehetőségünk. Látni kell azt is, hogy a V4-es tagországok az alapvetően azonos geostratégiai meghatározottságuk mellett is sok tekintetben eltérő helyzetben vannak, ezért a mi érdekeink sem mindig egyeznek a lengyelekével, a szlovákokéval vagy a csehekével.

Lengyelországnak például – történelmi okokból is – más a viszonya Oroszországhoz vagy éppen Romániához, mint nekünk. A szövetség fenntartása érdekében össze kell hangolnunk az eltérő nézeteinket, kompromisszumokra is szükség van ahhoz, hogy a nagyhatalmak ne tudjanak megosztani minket. Történelmi tapasztalat: vagy sikerül erőinket összeadva megvédeni az érdekeinket, vagy magunkat egy nagyobb erő jóindulatára bízzuk – nincs harmadik út.

 

– Hosszú távon milyen jövőt jósol az Európai Uniónak? 

– Az Európai Unió hosszú távú fennmaradására nem kötnék fogadásokat. A kvótaperben kizárólag az egyértelmű jogi helyzet semmibevételével hozhatnak Magyarország és Szlovákia számára kedvezőtlen ítéletet, mégis ez valószínűsíthető az előzmények alapján. Ha ilyen döntés születik, azzal az Európai Unió a saját erkölcsi alapjainak felszámolását kezdi meg. Ha nem képes komolyan venni a saját szabályait, akkor a bizalom minimuma is szétfoszlik. (…)

 

Magyar Idők   interjú Kövér Lászlóval

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!