Ma van a nemzeti összetartozás napja, ezért különösen fájó az alábbi történet. Távol Budapest belvárosától, a III. kerületi Kunigunda utcában van egy korábban munkásszállásként használt épület, amely a rendszerváltás után kiemelt szerepet kapott a határon túli magyar értelmiség életében.
Itt laktak évtizedeken keresztül azok a diákok, akik a Kárpát-medence magyarlakta területeiről érkezve az anyaország fővárosában részesültek felsőfokú képzésben. Kárpátaljai, délvidéki, erdélyi és felvidéki egyetemisták ezerszám – egyfajta határon túli sziget volt ez a fővárosban, ahonnan minden reggel diákok százai indultak el a különböző budapesti felsőoktatási intézményekbe. A kollégiumot jó ideje Márton Áron Szakkollégiumnak hívják.
(…)
Túlzás nélkül mondhatjuk: az intézmény a Kárpát-medencei magyarság Bibó Szakkollégiuma, hiszen a jelenlegi határon túli értelmiségi elit középgenerációjának zöme így vagy úgy kapcsolatba került vele.
(…)
Sokkoló a hír: az intézmény dolgozóit informálisan már tájékoztatták arról, hogy július elsejétől bezárja a kapuit a szakkollégium. Ez még akkor is döbbenetes, ha a romlás és a lassú agónia évek óta tart. (…)
Az intézménynek a kötelező szakkollégiumi feladatokon túl fontos szerepe volt különféle kutatói és tehetséggondozói ösztöndíjprogramokban is – ezek lehetőséget biztosítottak a hallgatók számára, hogy kapcsolatokat építsenek ki a szülőföld és az anyaország viszonylatában. És persze komoly logisztikai segítséget nyújtott azoknak, akiknek hosszabb-rövidebb időre Budapestre kellett jönniük. Ki lehetett volna találni új, XXI. századi funkciókat és feladatokat is a szakkollégiumnak, hiszen olyan presztízse van, amit kár kidobni az ablakon.
(…)
Ezzel eltűnik a magyar–magyar kapcsolatok egyik kiemelten fontos intézménye, a rendszerváltást követő évtizedek ikonikus helye, ahol szakmai és emberi hálózatok olyan szövevényes hálózata alakulhatott ki, amely nehezen pótolható.
(…)
Az intézmény bezárásának különös ízt ad, hogy éppen a Márton Áron-emlékévben kerül rá sor. Ezt a nemzetpolitikai államtitkárság hirdette meg (a csíksomlyói búcsú után szobrot is állítottak a legendás püspöknek Csíkszereda főterén), és ezen jól tetten érthető a jelenlegi politika kettőssége: erős szavak, szimbolikus cselekmények, a hétköznapokban viszont csendes visszahúzódás és leépítés.
A csíkszeredai szoboravatáson, Áder János köztársasági elnök jelenlétében az egykori gyulafehérvári római katolikus püspök személyét méltató szónokok kiemelték: Márton Áron a fiatalok számára is ikon volt, és egyik legfontosabb céljának éppen a közösségépítést tartotta.
Nagyon úgy tűnik, ez a cél ma már nem annyira fontos Budapesten.
Magyar Nemzet – Lukács Csaba: Széthulló összetartozás
Megosztás:
Címkék: anyaország Délvidék erdély Felvidék Kárpát-medence kártápalja közösségépítés Márton Áron Márton Áron Szakkollégium nemzeti összetartozás napja Nemzetpolitikai Államtitkárság összetartozás szakkollégium Szemle
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.