(…)
Csak akkor van esély két nép között történelmi megbékélésre, ha mindkettő saját bűneivel is szembenéz, amiket a másikkal szemben követett el – mondta František Mikloško, a szlovák parlament volt elnöke. Surján László KDNP-s EP-képviselő szervezett konferenciát a szlovák–magyar viszony javításáért dolgozó Charta XXI Egyesület színeiben. Ha mindenki úgy gondolkodna, mint az előadók nagy része, valószínűleg tényleg semmi gond nem lenne, de a közép-európai valóság nyilván más.
Ezért volt felüdülés Mikloškót hallgatni, amikor arról beszélt, önreflexió, bizalom és megbocsájtás nélkül nincs esély a megbékélésre.
(…)
Mikloško szerint négy lépés szükséges a megbékéléshez: a szlovákoknak meg kellene szabadulniuk a magyarokkal kapcsolatos komplexusaiktól, tudatosítani mindenkiben, hogy „az öntudat alapja a műveltség és a kultúra”, elismerni, hogy a magyar kisebbség gazdagítja Szlovákiát, végül programokat kezdeményezni, hogy a két nép tagjai jobban megismerhessék egymást. (Például a magyart választható idegen nyelvvé tenni szlovák iskolákban.)
„Több száz éven át éltünk egymással békében, de most kölcsönös vétkek idegenítenek el minket egymástól”– zárta előadását.
(…)
Lovász Attila, a Szlovákiában működő Pátria Rádió főszerkesztője arról beszélt, „nincs olyan, hogy kisebbségi média”, egy szlovákiai magyar rádiónak ugyanúgy a hallgatókért kell versenyeznie, így az egyetlen lehetősége, hogy érdekes híreket közöl.
Lovász szerint ma teljesen szabadon dolgozhatnak a magyar tévé- és rádióprogramok szervesztői, a szlovák közmédia vezetői sem szólnak bele a munkájukba, és valószínűleg a már említett „érdekességnek” is köszönhető, hogy például a szlovák tévé magyar nyelvű programjait 52 százalékban szlovák nézők is követik. (Feliratozva adják az adásokat természetesen.)
A konferencia egyetlen valódi kritikát megfogalmazó előadója Štefan Hríb volt. A „szlovák konzervatív média fenegyerekeként” is emlegetett főszerkesztő arról beszélt, hetilapjában, a .týždeň-ben természetes volt, hogy leírják: Trianon igazságtalan volt a magyarokkal szemben, a Beneš-dekrétumok igazságtalanok és kegyetlenek voltak, és kiálltak Malina Hedvig mellett is.
„Mi nem azért csináljuk ezt, mert lenne egy „projektünk” a két ország közötti viszony javítására, hanem mert ez az igazság” – fogalmazott.
Hríb szerint Orbán Viktornak soha nem volt igazán érdekében a jó szlovák–magyar viszony, kritikus helyzetekben mindig éppen ennek ellenére tett, miként Robert Fico is, elég csak Sólyom László feltartóztatására gondolni a párkányi hídon, vagy a kijelentésére, hogy Malina Hedvig csak kitalálta, hogy megverték.
„Hiszek a csodákban, hogy ez a két ember megváltozott, de szerintem inkább csak annyi történik, hogy Orbán Viktor és Robert Fico brutálisan kihasználja a félelmeket a menekültekkel szemben, szlovák részről biztosan ez zajlik”– mondta.
„Most mindketten arról beszélnek, hogy meg akarják védeni a keresztény Európát, de mi egy keresztény ország? Olyan, amelyik mindenkié? Ahol sajtószabadság van? Vagy olyan, amelyikben csak az számít, ami nekem jó, mert Orbán Viktor Magyarországán ezt látom” – fogalmazott. Hríb szerint Fico ugyanezt teszi Szlovákiában, ahol „Európa védelme” címén valójában egyre nagyobb méretet ölt a korrupció, a vagyont a kormányfő környezete egymás között osztja el.
(…)
Magyar Nemzet Online, Szlovákok, magyarok: megbékülés a menekültellenességben?
Megosztás:
Címkék: Charta XXI Egyesület frantisek miklosko konferencia Lovász Attila menekültek Orbán Viktor Robert Fico Štefan Hríb Surján László Szemle szlovák–magyar viszony javítása
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Csemez László
2016. dec. 06. 13:44Ilyen össze-vissza károgásnak mi az értelme? Még senki nem tudta megmondani,hogy mit tett Orbán Viktor a szlovákok ellen,mert nem is tett. Talán Mikloško volt a legértelmesebb.
A kommenteket lezártuk.