(…) Sokadszorra is muszáj leszögezni, hogy az új ukrán oktatási törvény – amely végrehajtása esetén gyakorlatilag tönkretenné a magyar iskolákat odaát – valójában az oroszok elleni globális hadviselés fontos állomása, de mi most érintettként mégis beszélgessünk arról, hogy egy kárpátaljai gyermek megtanulhatja-e ezt a szláv nyelvet. Tegyük mindezt saját történelmi tapasztalataink tükrében.
(…)
A szovjet idők magyar iskoláiban az ukránt – amelyről én immár tudtam, hogy nem azonos az orosszal – egyáltalán nem tanították. Az oroszt igen, elsőtől. Ebből apránként csak ragadt rám valami. Négyesekre-ötösökre elég volt, annak is köszönhetően, ami hozzáadódott az utcán. Vagy a grundon, mint Budapesten mondanák. (…)
Ukránul viszont az ungvári egyetemen sem tanultunk. A magyar szakosoknak a szaktárgyak zömét magyarul adták elő, a többit oroszul. Ám a közeg megint rengeteget segített. A másik kultúra. Az új barátaim faluról, városból, mindenhonnan. Hogy az ukrán is tényleg megvan, akkor jöttem rá – ezt a sztorit már meséltem itt-ott –, amikor ijedt kiskatonaként átdobtak Boriszovból Grodnóba, és ott erősen megörült nekem a hmelnyickiji Oleg Verlan. Végre volt kivel beszélnie az anyanyelvén. A századunk többi ukránja már inkább az oroszt preferálta. Egy szó, mint száz, így tanultam meg ukránul – anélkül hogy valaha is tanultam volna. Példám ráadásul nem atipikus. Éppen ellenkezőleg.
A brezsnyevi idők oroszosítási törekvéseinek legbrutálisabb, legostobább kárpátaljai jelensége a magyar iskolák kétnyelvűsítése volt. Orosz osztályokat indítottak a színmagyar beregi–ungi–ugocsai falvak iskoláiban. Minden tárgyat – matematikát, fizikát, kémiát, akármit – oroszul oktattak. Nemritkán oroszul rosszul tudó tanárok – oroszul semennyire sem tudó tanulóknak.
A „jobban érvényesül majd a gyermek” elvének jegyében sok szülő választotta ezt a szerencsétlen megoldást. Végzetes hibát követtek el, az eredmény az esetek zömében a totális csőd volt. A gyerekek többsége nemhogy oroszul nem tanult meg, de a többi tárgyat sem volt képes befogadni, mivel nem értette.
Az ukrán hatalom most, kissé átpofozva, ezt a csodálatos forgatókönyvet porolja le újra. A katasztrófa garantált. És ezenfelül: vajon kik fogják úgy érezni ebben a nyomorult kontextusban, hogy az a másik kultúra mégiscsak lehetne érdekes – ad absurdum: vonzó és szép is –, és ezért érdemes lenne alaposan megismerni? Persze az is tény, hogy ez a geopolitikai szempontok felől nézvést nem fontos. Az emberek meg – a kárpátaljai magyar emberek – az ilyen nagy horderejű megfontolások árnyékában úgysem számítanak.
Magyar Nemzet – Gazda Albert: Az ukrán nyelv szépségei
kép: mno.hu
Megosztás:
Címkék: Gazda Albert Kárpátalja külhoni magyarok magyar oktatás mno.hu Szemle Ukrajna ukrán nyelvtörvény
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
