Három olyan magyar csapat van, amelynek szurkolói érzelmileg ennyire meg tudják mozgatni az embert

A múlt vasárnap az ősi rivális, a pozsonyi Slovan elleni rangadót 1-0-ra elveszítette a csapata. Igazságos eredmény született?

Legalább egy pontot szerettünk volna elhozni, döntetlenszagú is volt a meccs. Csak saját magunkat okolhatjuk, mert a 83. percben a középpályán nagyot hibáztunk, Priskin Tamás pedig büntetett.

Beszélt utána Priskinnel?

   

Igen, bárkinek gólt lő, annak nagyon örülök, de most nem tudtam. Mondtam is neki, hogy sajnos nem gratulálhatok a góljához. Tomi egyébként nagyszerű srác, úgy láttam, nem örült a góljának,

komáromi magyarként tudja, hogy ha gólt szerzel a DAC ellen, akkor annak nem örülsz, csak a munkádat végzed.

 

Beszéltem utána a Slovan egy másik szlovákiai magyar játékosával, Saláta Kornéllal is, akit szintén nagyszerű focistának tartok, el akartam vinni annak idején a Fradiba, később a skót Heartshoz is, de nem sikerült megegyezni.

A meccs utáni sajtótájékoztatón is részese volt egy kisebb közjátéknak.

Igen, az asztalon lévő tábla mindkét oldalára rosszul írták ki a nevemet a pozsonyiak. Az egyiken Lásló Czaba, a másikon Lásló Csaba szerepelt, gondoltam, leírom nekik helyesen.

A Slovan marketingigazgatója bocsánatot kért.

 

Azt mondta, elteszi ezt a cetlit, hogy legközelebb biztosan jól írja le. Nem volt semmi probléma, elütöttük humorral a dolgot.

Az összefoglalót nézve, mintha több dunaszerdahelyi szurkoló lett volna a pozsonyi meccsen.

Igen, mert a Slovan stadionját is építik, így addig a városi rivális, az Inter Bratislava pályáján játszik. Ez olyan, mintha a Fradi az Újpest pályáján játszaná a hazai összecsapásait, a Slovan szurkolói pedig úgy döntöttek, hogy ezért nem látogatják a meccseket.

(…)

Mik a távolabbi célok?

A jelenleginél stabilabb csapattal kell nekivágni a következő szezonnak. Akkor már a teljesen kész, 13 ezres stadionban várhatjuk az ellenfeleket. Azt akarjuk, hogy aki belép ebbe a katlanba, az tudja, hogy innen nem visz el pontot.

Minél több helyi focistát szeretnék beépíteni a csapatba, olyan erős magot szeretnék kialakítani, amely a klubhoz kötődik.

 

Mindig kell, hogy legyen egy mag, amely az öltözői hangulatot meghatározza, amelynek tagjai itt vagy Dunaszerdahely környékén nevelkedtek. Minden nagy csapatnál így van ez, elég csak a Bayern Münchenre vagy a Barcelonára gondolni, ott is vannak a helyiek, a régóta a klubnál lévő játékosok, és köréjük vesznek sztárokat.

Olyan játékosokra van szükségem, akik át tudják adni az új futballistáknak azt, hogy hová jönnek,

 

hogy tudják a klub történetét, a jelenét, hogy milyen érzelmek vannak a DAC-on belül. Éreztetni kell az újakkal, hogy ha itt játszol, akkor az több mint játék. Nincs minden klubnál ilyen fajta érzelem.

Rengeteg helyen dolgozott már. Mihez tudná hasonlítani a felvidéki magyar csapatot?

Felemelő érzés, ahogy a dunaszerdahelyi szurkolók a csapathoz viszonyulnak, magukévá teszik a DAC minden lélegzetvételét. Lehet velem vitatkozni, és minden tiszteletem az összes magyar klubé, de én úgy gondolom, hogy

három olyan magyar csapat van, amelynek szurkolói érzelmileg ennyire meg tudják mozgatni az embert. Az egyik a magyar válogatott, a másik a Ferencváros, a harmadik pedig a DAC.

 

Szerencsés vagyok, hogy mind a három együttesnél dolgozhattam. Dunaszerdahelyen is sokkal több érzelmet visznek a stadionba a szurkolók abból kifolyólag, hogy hol élnek, és mit jelent nekik ez a klub. A DAC drukkerei megérdemlik, hogy a csapat küzdjön értük és a klubért. Itt, ha veszítesz, akkor is melletted állnak a drukkerek, és megtapsolnak, ha látják, hogy küzdesz a pályán.

(…)

origo.hu: Székely vándor egy felvidéki magyar futballtemplomban

Nyitókép: origo.hu