(…)

Mivel magyarázza akkor a hazai klubfoci sikertelenségét?

 

Nem nevezném sikertelenségnek, de valóban lassabb a fejlődés, mint ahogy a közönség vagy én magam vártam. Ha megnézzük az utánpótlás-válogatottakat, az U17-esek és az U19-esek sorozatosan veszik az akadályokat, és kerülnek be az elitkörbe az európai bajnokságokban. Tehát ifjúsági szinten jobb eredményeket érünk el, mint korábban. Sajnos ez még nincs hatással a klubfocira.

 

Csalódás nekem, hogy annak ellenére, hogy rendkívül sokat áldoztunk az utánpótlásra, és rengeteg tehetséges játékost kineveltünk, ráadásul ezek a fiatal magyar játékosok közönségcsalogatóbbak lennének, mint a középszerű külföldiek, a hazai edzők valamiért nem szívesen dolgoznak magyar fiatalokkal. Vannak persze kivételek, ilyen a Haladás, a DVSC, DVTK, a Vasas vagy a Honvéd. Elég csak Horvátországra tekinteni, ott 16-18 évesen már az első ligában játszanak a játékosok, ezzel szemben nálunk általános álláspont a szakmában, hogy a játékos 21-22 éves korára van kész. Nem mindegy, hogy valaki 16-18 évesen, vagy csak 21-22 évesen találkozik a profi felnőtt futballal.

 hirdetes_810x300  

 

A magyar focival ellentétben az OTP sikerszériában van, és idén éppen 25 éve vezeti Ön a bankot. Melyek voltak azok a hibák és tévedések, amelyeket megbánt és felismert ez alatt a negyedszázad alatt?

 

Hármat említenék. Részben a mi hibánk volt, részben pedig a magyar szabályozásé, hogy későn kezdtük az akvizíciókat. Nem értettük, hogy mások, például az osztrákok miért tudnak nálunk sokkal korábban bankot vásárolni. Kiderült, hogy az akkori osztrák tőkeszabályozás sokkal nagyobb rugalmasságot biztosított a bankoknak.

 

Magyarországon gyakorlatilag csak alapvető tőkeelemekkel lehetett növelni a bankok tőkéjét, míg az osztrákok járulékos tőkeelemekkel is meg tudták ezt tenni. A második hibánk az volt, hogy elmulasztottuk három olyan bank megvásárlását is, amelyek mára akár a mostani háromszorosára növelték volna az OTP piaci értékét. Azért nem tettük, mert nem mertünk elmenni a tőkemegfelelés határáig, másrészt egyes menedzsmenttagok ellenezték személyes motivációik, az új szervezetben várható alacsonyabb pozíciójuk miatt.

 

A harmadik nagy hibát pedig azzal követtük el, főleg a Balkánon, hogy amikor lehetőségünk volt akvirálni, elsősorban a könyv szerinti értékhez képest áraztunk. Nem vettük figyelembe kellő mértékben a megvásárolt bankok integráció utáni jövedelemtermelő képességét, így csak olyan kis bankok jutottak nekünk, amelyek sem méretük, sem profitabilitásuk okán nem tudtak érdemben hozzájárulni az eredményességünkhöz. Ma már máshogy áraznék, és az új szerzeményeink esetében másképp is árazunk.

(…)

Lehetséges, hogy ugyanabba a folyóba léptünk, mint a válság előtt? Előfordulhat újra, hogy a bankrendszer indokolatlanul nagy kockázatokat vállal?

 

Nem hiszem. Kizártnak tartom, hogy a két fő veszteségforrás, amely végigsöpört a bankszektoron, ismét előálljon. Az egyik a devizahitelezés volt, a másik a projektfinanszírozások, ezen belül is az ingatlanprojektek, leginkább azok, ahol telket finanszíroztak, nem már megkezdett építkezést. Ezeken a területeken sokkal fegyelmezettebb ma a bankszektor, de kétségtelen, hogy forinthitelezésben nagyon aktívak a lakosság és főleg a kkv-k felé.

(…)

Bizonyára sokan kíváncsiak Csányi Sándor egy napjára, de osszuk fel az ébren töltött idejét inkább egy hétre: mennyi időt tölt bankügyekkel, mennyit focival, illetve az agráriummal?

 

Eseményvezérelt vagyok, nehezen tudok általánosan érvényes arányt mondani. Egészen különböző munkaidő-beosztás jön össze, amikor a banknál van helyzet, amit kezelni kell, vagy ha FIFA-, UEFA- illetve MLSZ-teendőim szólítanak el. A legkevesebbet mostanában sajnos az agráriummal töltök, pedig összességében a családom szempontjából ez lenne a legfontosabb, hiszen ide, a Bonafarm csoportba koncentrálódik a befektetéseim zöme.

 

De szerencsére ezt Attila fiam jól menedzseli, csak akkor kell vele foglalkoznom, ha komolyabb témáról , egy akvizícióról vagy egy nagyobb beruházásról kell dönteni. Hogy a kérdésre is válaszoljak, az öt munkanapból három és fél átlagosan biztosan a bankügyekkel telik, talán egy a focival és fél az agráriummal.

 

Melyiket a legjobb csinálni?

 

Esete válogatja. Az előre mutató teendőket szeretem, például amikor arról beszélünk a bankon belül, miként reagáljunk a piaci igényekre, és milyen irányba haladjon a termékfejlesztés, a szervezet átalakítása, a technológia. Mint ahogy akvizíciós vagy más jellegű stratégiai kérdésekkel is szívesen töltöm az időm. De amikor egy régi problémán rágódunk, és a hibás döntés következményeit kell feldolgozni, az annyira nem vonzó. (…) A futball pedig nem csak munka, hanem hobbi is, abban még azt is szeretem, amikor a stadionokban szidnak, vagy az újságokban kritizálnak.

 

Portfolio.hu –  Csányi: A bankvilág nem a kalandorok helye (interjú az OTP elnök-vezérigazgatójával) 
fotó: Stiller Ákos / Portfolio

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!