Néha már úgy érzem magam, mint egy papagáj, vagy egy beakadt lemez, ami körbe-körbe ugyanazt a nótát fújja. Az utóbbi időben ugyanis már számtalanszor hangsúlyoztam, hogy a jó időkben takarékoskodni kell, és fel kell készülni az előbb utóbb beköszönő nehezebb időkre.
Nagyszerű dolog, hogy a közfinanszírozásban egyre kisebb a deficit, de a meglepően jó bevétel növekedés miatt már rég kiegyenlített lehetne az államháztartásunk. Ezt a politikusok már jó ideje ígérgetik, de mindig találnak valamilyen indokot, hogy elodázzák.
Hiszen, mi rossz történhet, ha pár százmillióval többet költünk?
Christina és David Romer érdekes szempontból közelíti meg ezt a kérdést. (…) Az első fontos kérdés, hogy a pénzügyi válságnak nevezett „betegség” mindig ugyanúgy zajlik le? (…) A válasz: nem. A Romer-skálán 7-es erősségű pénzügyi megrázkódtatás átlagban 5 százalékos GDP visszaesést jelent 3-4 év távlatában, de az országok között nagyok lehetnek az eltérések. Vannak országok, amelyek különösebb problémák nélkül átvészelik a pénzügyi krízist, és vannak, amelyek súlyos károkat szenvednek el az életszínvonal rovására. Mitől függ, hogy mi melyikbe csoportba kerülünk?
Romerék azt mondják, hogy ez nagyban függ az adott ország manőverezési terétől, attól, hogy mennyi tartaléka van a döntéshozóknak a válság kirobbanásakor. (…) A tanulmány rámutat, hogy egy közepesen erős pénzügyi válság esetén azok az országok, amelyeknek nincs elég forrása a standard monetáris expanzió (kamatcsökkentés) és fiskális ösztönzés alkalmazásához, 10 százalékkal is visszaeshetnek. (…)
Mi következik ebből Szlovákia számára? Tekintettel arra, hogy a kamatok nagysága az eurozónában továbbra is 0 közeli, csak egyetlen eszközünk marad a válság kezelésére: a költségvetés stabilizálása. És most nem csak a nagy gazdasági válságokról beszélünk, amelyek egy évszázadban egyszer vagy kétszer fordulnak elő. A közepes pénzügyi krízisek 20 évente visszatérnek.
És nem szabad elfelejteni azokat a további tényezőket sem, amelyek a közfinanszírozást befolyásolják: a lakosság elöregedése, mélyebb recesszió vagy természeti katasztrófák. (…)
Nem tudom, mikor jön egy újabb válság, de a történelem azt mutatja, hogy nem zárhatjuk ki őket. Az elöregedés negatív következményeit pedig nagy bizonyossággal borítékolhatjuk. Nyugodt időkben töltsük fel a tartályt vízzel, hogy ha felcsapnak a lángok, legyen mivel oltani. A károk kisebbek lesznek. Meg kell tanulnunk sokkal ésszerűbben gazdálkodni… ésszerűbben gazdálkodni… ésszerűbben gazdálkodni.
Rozpoctovarada.sk, Ľudovít Ódor: Pokazená platňa
Nyitókép: wallpaperjam.com
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.