A Google legyőzte Diderotot

Önnek van otthon enciklopédiája? És, ha igen, hányszor lapozta fel az elmúlt években? A Google 20 évvel ezelőtti megjelenése megvátoztatta az információval való munkát.

A keresőben ugyanis nem az számít, hogy egy adott információnak mennyi a valóságtartalma, hanem az, hogyan voltak beállítva a keresőszavak, hányszor linkelték tovább, és mennyi lájkot kapott a szociális hálókon. A keresőnek teljesen irreleváns, hogy az adott információ egy Nobel díjas tudóstól, vagy egy összeesküvés-elmélet gyárostól származik. (…)

Ahhoz, hogy valaki eligazodjon a valós és valótlan adatok között kritikai gondolkodásra van szükség. Ennek kifejlesztése azonban nem tartozik iskolarendszerünk erősségei közé.

   

A ismeretek renszerezésének hagyománya

Diderot 1751-ben kezdte kiadni enciklopédiáját. Nem ez volt az első ilyen kezdeményezés, hiszen már Arisztotelész és Platón is megpróbálta összegyűjteni korának ismereteit. Elmondható tehát, hogy Európában óriási hagyományai vannak az információk rendszerezésének. (…)

A felvilágosult gondolkodás hozományaként megszülethettek a tényeken és a megismerésen alapuló tudományok. Régebben ezek ismeretanyagát is az enciklopédiákban tették elérhetővé. (…)

A legrégebbi, mai napig is rendszeresen megjelenő enciklopédia a Brittanica legújabb kiadása már nem jelent meg nyomtatásban, hanem csak az interneten tették közzé. (…)

Már nem a könyvekben keressük a megoldás

Ez jól példázza korunk információhoz fűződő viszonyát. Már nem a könyvek után nyúlunk, ha tudni szeretnénk valamit, hanem beírjuk a Google keresőjébe. Onnét pedig leggyakrabban a Wikipédiára jutunk, ami 2001-ben jött létre azzal a céllal, hogy az emberiség által ismert összes tudást rendszerezze. A Wikipediát mindenki szerkesztheti, ezért az ott fellelhető tudás nem mindig releváns. (…)

A Wikipedia és a Google is abból a felvilágosult gondolatból indult, hogy egyesítik az emberiség tudását, de az alapítók tévedtek. Mégpedig abban, hogy a megismerés és a racionalitás mindnyájunk számára természetes. (…)

További probléma a nézetek viszonylagossága, melyek között ezek a weboldalak nem tudnak külömbséget tenni.

A problémát tetézi, hogy a miléniumi generáció csak az interneten szerzett információkra hagyatkozik. Márpedig azoknál nem a kritikai gondolkodás, és tények a mérvadók.

Az internet legyőzte az enciklopédiákat. Pedig az ott közétett információk úgy folyásolják be a felhasználót, hogy az észre sem veszi. A fellelhető adatokat nem a kritikai gondolkodásmód szülte, hanem a közzétevők marketing érdekei. (…)

Az orwelli nagy testvér szofisztikáltabb, mint azt képzeltük.

SME – Martin Kasarda: Google porazil Diderota