A kommunizmus áldozatainak emléknapját tartották Magyarországon

Az, hogy ma szabadságban, függetlenségben, demokráciában élhetünk, nem a rendszerváltoztatást előkészítő politikusoknak, hanem nemzetünk megannyi kevéssé ismert hősének köszönhető – fogalmazott Áder János a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából mondott beszédében csütörtökön.

Az államfő arra a húsz békéssámsoni fiatalra utalt, akik Annus István vezetésével 1951-ben úgy döntöttek, hogy Magyar Ellenállási Mozgalom néven titkos szervezetet alapítanak a kommunizmus ellenni harc jegyében, és akiket megtorlásul összesen 186 év börtönbüntetéssel sújtottak.

A köztársasági elnök róluk emlékezett meg mint „nemzetünk megannyi kevéssé ismert” hőséről és azokról az édesanyákról, édesapákról, „akik nemzedékről nemzedékre őrizték meg és adták tovább mindazt, amit hazafiságnak, a szülőföld szeretetének, önbecsülésnek, magyarságnak hívnak”.

   

Kövér László: nem hagyhatjuk, hogy ismét a kommunizmus áldozataivá váljunk

A kommunizmus huszadik századi áldozatainak akkor nyújthatunk igazi elégtételt, ha a huszonegyedik században nem hagyjuk, hogy „új bőrbe vedlett régi fenevadaknak ismét áldozataivá váljunk”, ha nem hagyjuk, hogy Európát elvegyék az európai emberektől, idegen nyelvű, szokású és hitű emberek millióinak erőszakolt betelepítésével – mondta Kövér László csütörtök este.

Az Országgyűlés elnöke a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából a helyi áldozatok emléktáblájánál elmondott beszédében úgy fogalmazott: a huszadik századi kommunista hagyomány a huszonegyedik században sem vész el, csak átalakul, a proletár internacionalizmusból globális internacionalizmus lesz, de a nemzetellenesség változatlan marad; a marxista materializmusból, a mindent uraló anyagelvűségből mindent uraló pénzelvűség lesz, de az emberellenesség változatlan marad.

Kövér László azt is mondta: nem szabad hagyni, hogy a nemzeteket megfosszák az államaiktól egy, ki tudja kik által kézben tartott brüsszeli helytartóságon keresztül irányított európai egyesült államok életre hívásával; és azt sem, hogy az emberektől elvegyék a hitüket, és kiforgassák a családi és nemzeti kötelékeikből, hazátlanná, gyökértelenné, kiszolgáltatottá téve őket.

A politikus beszédében kitért arra, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapján nemcsak az áldozatokat ért fizikai erőszakra, hanem az azt megalapozó szellemi erőszakra is emlékezni és emlékeztetni kell azért, hogy „utódaink többé soha ne válhassanak semmilyen erőszak áldozataivá”.

A hivatalosan megbukott kommunista eszmék politikai hagyatéka és folyománya, hogy napjainkban a magyar és európai balliberális politika szellemi erőszakot folytat az emberek és közösségeik azonosságtudata ellen – jelentette ki.

A szellemi erőszakot fizikai erőszak követi

Úgy fogalmazott: a kommunista korszak nem felejtendő tapasztalata az sem, hogy a társadalmi méretű szellemi erőszakot előbb vagy utóbb mindig társadalmi méretű fizikai erőszak követi – mondta, kitérve arra, hogy „olyan fizikai erőszak, amelynek huszonegyedik századi első hullámait Európa megérezhette a németországi Kölnben, vagy minden olyan európai országban, ahol a balliberális politika a fogyatkozó szavazóbázisa remélt pótlása érdekében tudatosan bátorítja, ösztönzi és segíti az Európát elárasztó újkori népvándorlási folyamatot”.

Jelezte: a szocializmus és a kommunizmus áldozatainak számát világszinten százmillióra becsülik.
Szólt arról, hogy amíg a nácizmus bűneinek megvolt a maguk nürnbergi pere, és azon bűnöket nem lehet relativizálni, addig a kommunizmus bűneinek elmaradt a nemzetközi számonkérése, és a kommunista bűnök napjainkban is mentegethetők és relativizálhatók.

A közelmúltról és a jelenről szólva úgy vélekedett: a magyarországi kommunisták és mai politikai utódaik, valamint a magyarországi liberálisok részére a valódi közösségek a legveszélyesebbek.

„Ők csak a tömegeket és az egyéneket kedvelik, akiket minden eszközzel le akarnak szoktatni a közösségben való gondolkodás készségéről és képességéről (…), minél szervesebbek és minél öntudatosabbak ezek a közösségek, annál inkább felszámolandó veszélyforrások a kommunista vagy liberális hatalomgyakorlásnak – tette hozzá, megjegyezve: ez a magyarázata annak, hogy Magyarországon a kommunisták vagy a liberálisok hatalomgyakorlása idején mindig elerőtlenednek a családi közösségek, meginognak a vallási közösségek, és meglazulnak a legnagyobb szerves közösség, a nemzet kötelékei.

Orbán Viktor: Zsigmond Vilmos Magyarország amerikai hőse

„Zsigmond Vilmos megmaradt annak, aki mindig is volt: magyar forradalmár, Magyarország hű fia, a mi amerikai hősünk” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban elhunyt Oscar-díjas operatőr tiszteletére rendezett emlékesten, csütörtökön a Vigadóban.

A kormányfő sorsszerűnek nevezte, hogy a kiállítás megnyitója éppen a kommunizmus áldozatainak emléknapjára esik. Kitért arra, hogy Zsigmond Vilmost is elüldözte hazájából a diktatúra, ugyanakkor neki is köszönhető, hogy ma már szabadon és közösen emlékezhetünk.

„Tisztelet a bátraknak, akik feljegyezték, lefotózták, filmre vették, megfestették vagy szoborrá formálták, egyszóval akik a művészet nyelvén megőrizték mindazt, aminek a kommunista diktatúra még az emlékét is el akarta törölni” – fogalmazott Orbán Viktor.
Úgy folytatta: bár a szabadságharc 1956 novemberében vereséget szenvedett a túlerőtől, az emlékezet megnyerte a maga csatáját a felejtéssel és a történelemhamisítással szemben többek között azon filmszalagoknak köszönhetően, amelyeket Zsigmond Vilmos és társai készítettek. „Zsigmond Vilmos élete csak részben hollywoodi történet, egészében véve egy hamisítatlan magyar film” – mondta az Amerikában sikereket elért, de 1990 után egyre többet Magyarországra látogató operatőrt méltatva a miniszterelnök.

Nyitókép:

2016. február 25. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mécsest helyez el a Terror Háza Múzeumnál, a Hősök Falánál a kommunizmus áldozatainak emléknapján, 2016. február 25-én. MTI Fotó: Kovács Attila