Az internet korunk egyik legtöbbet használt és legnélkülözhetetlenebb eszköze. Kommunikációs, értékesítő és információs csatorna. Egy átlagos ember naponta órákat tölt számítógépe előtt a világhálót böngészve. Az olyan kapcsolódó szolgáltatások pedig, mint amilyen a facebook, csak növelik függőségünket a internettől.
Horvátországban már internetfüggőség kezelésére specializált klinikát hoztak létre. Hogy mennyire valós ez a probléma, jól mutatja Jeff Hancock kísérlete is.
A neves Stanford Egyetem tanára azt adta hétvégi feladatként diákjainak, hogy 48 órára húzzák ki a dugót a falból, és próbálják kibírni internet nélkül. 2008-ban még a diákok megtették amit kért, majd beszámoltak tapasztalataikról. 2009-ben azonban a hallgatók hozzáállása megváltozott, fellázadtak a feladat ellen, mert szerintük az igazságtalan és lehetetlen.
Azzal érveltek, hogy ha nincsenek internet-közelben egy egész hétvégét, az akadályozza őket a többi tantárgy házi feladatainak elvégzésében, megromlik a közösségi szellem, hozzátartozóik pedig otthon aggódni fognak, nem történt-e valami baj velük. Hancock visszakozott és azóta sem kért egy évfolyamtól sem hasonló dolgot.
Nem magától értetődő, még ha úgy is kezeljük
Az internet terjedése az elmúlt 20 évben iszonyú tempót diktált. 1995-ben a világ 1 százaléka rendelkezetett online kapcsolattal, a lefedettség ritkaságszámba ment. Ezzel szemben ma 3,5 milliárd ember fér hozzá a világhálóhoz, és ez a szám másodpercenként 10 fővel növekszik.
Ettől azonban az internet nem magától értetődő dolog (még ha általánosan annak is gondoljuk) és nem is sebezhetetlen. A kibertámadásokon kívül egy-egy ország dönthet úgy, hogy egy időre lekapcsolódik a világhálóról – mint ahogy tette azt Egyiptom a 2011-es Arab Tavasz forradalom idején, természetesen politikai indíttatásból.
Az internetre a legnagyobb veszélyt egy űrből érkező fenyegetés jelenti. Egy erőteljesebb napkitörés megbéníthatja az műholdakat, a földi továbbítókat és a számítógép-hálózatokat.
Mi lesz, ha egyszer lekapcsolják?
A 2008-ban az USA Nemzetvédelmi Hivatala kérte meg Scott Borgot, az Egyesült Államok Kiberhatás Egysége nonprofit szervezetének tagját, hogy vizsgálja meg, milyen következményekkel járna a világháló rendszerének leállása.
Borg az internettől leginkább függő 20 amerikai vállalat kimutatatásait megvizsgálva megállapította, hogy a kár egy internetleállás miatt akár több százmillió vagy akár több milliárd dollár is lehet.
Egyes esetekben azonban az internet lekapcsolása növelné a termelékenységet. Borg megvizsgálta, miként viselkedtek azok az irodai alkalmazottak, akiknek cégében néhány órára kikapcsolták az internetet. Furcsa mód az alkalmazottak nem vártak ölbe tett kézzel az adminisztrátorra, hanem papíron és telefonon intézték tovább az ügyeket. (Próbáljuk meg elképzelni, vajon nálunk milyen hozzáállás lenne az általános, és vonjuk le belőle a következtetést.)
Inkább státusz, semmint létszükséglet
Az emberi kapcsolatok fenntartásához, annak ellenére, hogy ezt nem mindig érezzük, nincs szükség feltétlenül internetre. Internet nélkül a tömegközlekedés és a repülők is elindulnak, működnek a vezetékes telefonok, de a mobilok is, az élet tehát nem áll meg. A hagyományos posta és futárszolgálatok valószínűleg felértékelődnének, és bekövetkezne némi lassulás az információcserében, de ez akár még jótékony hatású is lehetne a felgyorsult életvitelünk okozta tüneteket elnézve.
A kutatás azt is megállapította, hogy a felső-középosztály képviselői számára az internet lekapcsolása nem nagyon jelent stresszhelyzetet. A kékgalléros munkások (fizikai munkakörben dolgozó alkalmazottak) azonban komoly stresszhelyzetként élik meg a világháló hiányát, mert azt társadalmi státuszuk elvesztéseként élik meg – mondják a pszichológusok.
Személyestől virtuálisig és vissza
A mobiltelefon és a működő wifi jel életünk fontos részévé vált. Telefon nélkül el sem indulunk otthonról, mert mi van, ha történik valami útközben az autóval… A vezetékes telefonok korában ez egyáltalán nem volt rizikófaktor.
Interneten keresztül egyeztetünk időpontokat, találkozókat, programot. Régen dupla biztosítékot kellett egy-egy találkozóra szervezni: ha adott helyen adott időben nem jelent meg az egyik fél, akkor volt egy B-terv, hogy hol és mikor tartózkodik egy másik helyen.
1975-ben New Yorkban 300 háztömbben leállították a telefonszolgáltatást 23 napra. Az eredmény magáért beszélt: mikor visszakapcsolták a szolgáltatást, az emberek többsége telefonálás helyett inkább személyesen kommunikált barátaival és családtagjaival.
Körkép.sk BBC.com
Nyitókép: RT.com
Megosztás:
Címkék: Főoldal internet internetfüggőség kihúzzák lekapcsolják társadalom tehcnika tudomány világháló www
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.