Napjaink emberkereskedői 25–30-szor többet keresnek, mint a 18–19. századi rabszolgatartók.
Siddharth Kara közgazdász, de nem a gabona árának alakulását figyeli a tőzsdén, sem azt, hogy mennyi pénzt kellene a jövő generációjának oktatásába fektetni. Siddharth Kara érdeklődésének központjában a rabszolgaság áll.
Évek óta az egész világon figyelemmel kíséri a dolgozók kizsákmányolását, az embercsempészetet és a fehér hússal kapcsolatos bizniszelést. A megfigyelései alapján sikerült kiszámítania, hogy mekkora hasznuk van a modern rabszolgatartóknak.
Míg a napi kereskedés évente fejenként 3400 eurót hoz az embercsempészek konyhájára, addig a szexbiznisz jóval kifizetődőbb, hiszen itt egy áldozaton átlagosan 30 ezer eurót tehet zsebre a kereskedő – írja a The Guardian.
A biznisz folytatódik
A szakemberek úgy vélik, hogy a 15. és a 19. században a Spanyolországból, Portugáliából, Franciaországból, Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból és a Dániából származó rabszolgatartók mintegy 12 millió embert ejtettek foglyul és kereskedtek velük.
Az ENSZ szakosodott szervezete, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet szerint napjainkban legkevesebb 21 millió, foglyul ejtett rabszolga él világszerte.
„Úgy tűnik, hogy napjainkban a rabszolgakereskedelem sokkal jobb biznisz, mint ezelőtt bármikor” – kommentálta Siddharth Kara. Elmondása szerint az egy rabszolgából származó nyereség évente néhány ezer dollártól néhány százezer dollárig terjedhet, míg az emberkereskedelemből származó éves nyereség mintegy150 milliárd dollárra rúg.
Míg egykor a rabszolgatartóknak egyik kontinensről a másikra kellett szállítaniuk a rabszolgákat, menet közben pedig gyakran érte őket veszteség a rabszolga halála miatt, addig napjainkban az emberkereskedelem sokkal könnyebben lebonyolítható.
A potenciális áldozatok tömegesen vándorolnak el hazájukból egy jobb élet reményében, esetleg a háborúk vagy a klímaváltozás elől. Ennek köszönhetően az embercsempészek jóval könnyebben csapdába tudják csalni áldozataikat.
Idealista professzor
A Jelentés az emberkereskedelemről legfrissebb adataiból kiderül, hogy egyetlen ország sem immúnis a rabszolgaság iránt. Sőt, 500 olyan útvonalat sikerült beazonosítani, amelyeken keresztül a az emberkereskedők csempészik és eladják az áldozataikat.
Annak ellenére, hogy ismertek azok az útvonalak, ahol a bűntettek megtörténnek, tavaly csupán kilencezer esetben történt vádemelés emberkereskedelemmel kapcsolatban.
Kevin Bale, a nottinghami egyetem professzora szerint – aki a világban a rabszolgaság indexét méri – a rendőrségnek két évtizeden belül fel kellene számolnia az emberkereskedelmet.
„Úgy gondolom, hogy véget vethetnénk a rabszolgaságnak, és mindez kevesebb, mint 23 milliárd dollárunkba kerülne” – idézi a szakembert a Guardian. „A rabszolgaságot a múlt részévé tehetjük, ám mindez a politikai akarat, az elszántság, a tenni akarás kérdése”.
Forrás: The Guardian/aktuality.sk
Nyitókép: Finweb
Megosztás:
Címkék: biznisz embercsempészet emberkereskedelem Főoldal rabszolgakereskedelem rabszolgaság rabszolgatartó
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.