Depressziósak lesznek vagy sem gyerekeink a mobilnyomkodástól és a Facebooktól?

Hét napon belül két olyan tanulmány is megjelent, amely azzal a krédéssel foglalkozik, milyen hatással van a fiatalokra, ha túl sokat használják a Facebookot vagy az elektronikai eszközeiket.

A közösségi oldalak megjelenése óta tudományos körökben komoly vita folyik arról, hogy azok milyen hatással vannak a fiatalokra. Az általános megállapítás szerint ugyanúgy lehet jó is, mint rossz, hiszen a közösséghez való tartozás érzése mellett könnyen előfordulhat, hogy a barátokból ellenségek lesznek, a fiatalok pedig csalódnak az emberi kapcsolatokban – írja a HVG.

A dolog azonban úgy tűnik, nem ennyire egyértelmű. A napokban két tanulmány is megjelent a témában, a kettő pedig ellentétes eredményre jutott – számolt be róla a Mashable.

   

Depresszió, öngyilkossági hajlam?

A Clinical Psychological Science nevű szaklapban hétfőn jelent meg az a kutatási eredmény, amely összefüggést talált a fiatalok kütyühasználata és a lelki állapotuk között. A tanulmányban két középiskola diákjait vizsgálták meg, és arra az eredményre jutottak, hogy minél többet használják ezeket az eszközöket, annál mélyebb depresszió alakulhat ki náluk. Sőt, jóval nagyobb jelét mutatták annak is, hogy öngyilkossági kísérletet akarnak elkövetni.

A közösségi oldalak használata kapcsán ugyanerre az összefüggésre jutottak – vagyis minél többet Facebookozik valaki, annál mélyebb depresszióba kerülhet és annál nagyobb lesz az esély az öngyilkosságra. A tanulmány szerint mindkét esetben a lányokra volt jelentős hatása a közösségi oldalaknak, bár a fiúknál is lehetett némi emelkedést tapasztalni.

Ugyanakkor két brit tudós, Pete Etchells és Amy Orben a Guardian című lapban írtak egy cikket, amelyben a fenti tanulmány állításait cáfolták meg. A szakemberek szerint a kutatási eredményt publikáló amerikai pszichológus professzor, Jean Twenge megállapításai túlzóak. Az eredmény ugyanis azt a látszatot kelti, mintha a fiatalok okostelefon vagy számítógép-használata mindenkinél komoly kockázatot jelentene, holott úgy látják, ez egyáltalán nincs így.

Orben szerint Twenge a depresszió vagy az öngyilkosságra való hajlam esetében más, ezekkel összefüggésbe hozható tényezőket nem vett figyelembe, így például azt sem, hogy a fiatalok mennyire stresszelnek a jövőjüket illetően. A szakember szerint ráadásul az, hogy a tanulmány csak a lányok esetében mutatott ki jelentős változást, arra enged következtetni, hogy a kutatás eredménye csupán a statisztikai hibahatárt mutatja. Vagyis a megállapítások nem lehetnek általános érvényűek.

HVG