A béri andezit csúszdától a szentkúti forrásokig – Képriport, II. rész

A somoskői bazaltömlés mellett Nógrád, s egyben a Novohrad-Nógrád Geopark egyik legértékesebb földtani értéke a vulkanikus eredetű béri „andezit csúszda”. Legismertebb búcsújáró helye a Mátraverebély melletti Szentkút, amely egy éve  megszépülve várja zarándokait.

A Geopark és a Füleki Nógrádi Turisztikai Információs Központ által előkészített vezetett gyalogtúrán Prakfalvi Péter geológus kalauzolásával ismerkedtek meg a két helyszínnel a túra résztvevői.

„A béri andezit csúszdától a szentkúti forrásokig – Képriport, I. rész” című cikkünk folytatása

   

Szentkút

A Salgótarjántól néhány kilométerre található Mátraverebély-Szentkút a tágabb értelemben vett régió legismertebb zarándokhelye, ahová a környező országokból is sokan érkeznek. Az elmúlt évben teljesen megújult, épületei, ellátottsága az igényes turisták és zarándokok igényeit is ki tudja elégíteni.

A terület hagyománya sok más forráshelyhez hasonlóan Szent Lászlóhoz kötődik. A király 1091–92-ben a kunok elől menekült, amikor egy völgybe szorult és egy szakadék fölé ért.

Folytatás kattintás után…

[stw]

Más lehetősége nem lévén átugrotta a szakadékot. Földre érkezésének helyén a ló patája a kemény kőbe úgy belesüppedt, mintha az viasz lett volna. Még a patkószegek nyoma is világosan látszott. A patkószegek nyomából, vékony sugárban, kristálytiszta víz bugyogott fel. Ez volt az itteni első forrás.

Chinorányi Ede cisztercita tanár rendtársa, Benkovics Mihálynak kéziratban fennmaradt feljegyzései alapján  a következőket írta 1929-ben kiadott művében:

„László szent életének jutalma volt, hogy éhező katonáit látva, Istenhez fohászkodik, s eljönnek az erdő vadjai, és mint a szelíd bárányok veszik körül. Szomjúságtól lihegő seregének, amint több helyen, úgy itt is, a rideg sziklából fakaszt vizet.

Ellőtt nyílvesszője csudafűbe fúródik, mely a járványos betegséget meggyógyította… Szóhagyomány szerint, a kunokkal sokat harcolt. Itt is ezekkel állott szemben. A völgyben tikkasztó szomjúság gyötörte vitézeit.

Mély imába merült a szent király, sarkantyúba kapta lovát, s az első patkó nyomból víz fakadt, s harci bárdjával megérintette a sziklát, s az érintés helyén víz tört elő.”

„A szentkúti patak mentén, felfelé haladva, a mai templomtól mintegy 500 lépésnyire, sziklák övezte mély völgybe jutunk.

A völgy (inkább szakadék) bejáratánál másfél méter magasságú sziklatömb emelkedik, és ennek lapos tetején patkóforma mélyedés látszik, melyből kristálytiszta víz szivárog.

E szilárd, nem repedezett mészkőtömeg oldalán nem folyik víz, hanem csak a patkóforma nyomból. Gyermekkoromban ott tolongtam én is, hogy mint a többi búcsúsok, kis korsómba vizet szerezzek a `Szent László ugratásából.’

E vizet szembajok ellen használták. Jobbról a sziklában ma is csörgedezve folyik három kis nyílásból az üde forrásvíz.”

Az első itteni ismert gyógyulás adata 1714-ből származik. Ekkor a Szűzanya, karján a kis Jézussal egy verebélyi néma pásztorfiúnak jelent meg, aki vizet keresett. A Szűzanya egy lópatkó formájú mélyedésre mutatott, ahol víz jelent meg. Miután a fiú ivott a vízből, meggyógyult a némaságából, apja után kiáltva megszólalt.

Egy leírás szerint az apa álmélkodva kérdezte fiától: „Mi történt veled?” A fiú örömtől sugárzó arccal felelte:

„Egy csodás szépségű és jóságos arcú asszonyt láttam az imént, kisgyermekkel a karján, aki egy forrásra mutatott. Ittam ebből a kis forrásból, és nyomban tudtam beszélni.”

Az apa megnézte a forrást, és ásni kezdett. Lassan kiszélesedett a nyílás, és ebből lett a SZENT KÚT!

A zarándokok növekvő száma miatt a Mátraverebélyen már 1210-ben templomot építettek, amelynek 1258-ban már búcsú kiváltsága volt. Az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek járó kiváltságokkal rendelkezett.

1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben.  XI. Kelemen pápa ez évben kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta.

Az itteni emlékezet szerint 1701-ben a hívők ezrei előtt jelent meg a Boldogságos Szűz, a trónján ülve és a kis Jézust tartva a karjaiban.

Szentkúton 1705-ben épült fel az első kőkápolna. A mai kegytemplomot és kolostort 1758 és 1763 között Almásy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével építette fel. A kegytemplomot 1970-ben VI. Pál pápa „basilica minor” címmel tüntette ki.

A kegytemplom fölötti hegyoldalon kialakított barlangokban a 13. századtól éltek remeték. Az utolsó képviselőjük Dobát Jozafa 1767-ben halt meg, a bazilikában  nyugszik.

A kegyhelyet hosszú időn keresztül ciszterci szerzetesek látták el. A ferencesek a török időszakban érkeztek ide, véglegesen azonban csak a  19. században telepedtek le. Jelentősége az 1920-as években virágzott fel újra, de az akkor elindult folyamatot a kommunizmus időszaka leállította. 1950-ben elűzték a ferenceseket, a kolostort államosították és szociális otthonná alakították át.

Változás csak az 1989-es rendszerváltás után következett be, amikor a Kisebb Testvérek tértek ide, s kezdték el a terület felújítását. Fokozatosan újra kialakult a gyalogos zarándoklatok hagyománya is. A helyet 2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította.

A kegyhelyet 2015-ben jelentős állami támogatással modernizálták. Ekkor készült a fogadó épület, a zarándokház, az étterem, egy új barlang a támfalban a Lourdes-i Szűzanya szobor számára,  átépült  a szabadtéri liturgikus tér és az oltár, a patakmeder és gyalogoshidak stb.

A szabadtéri oltár mozaikkompozícióját a szlovén Marko Ivan Rupnik  jezsuita teológus, mozaikművész készítette.  Az 2015. szeptember 5-én megtartott átadáson Erdő Péter felszentelte a kültéri oltárt, s megáldotta az új létesítményeket.

2016-ban a római Santa Maria Maggiore Bazilika affiliálta a kegyhelyet, ami egyedülálló búcsúkiváltságokat biztosít Szentkút számára. Jelenleg évente, több, mint 200 ezer látogatója van.

Puntigán József

Nyitókép: Körkép.sk/Puntigán József

A béri andezit csúszdától a szentkúti forrásokig – Képriport, I. rész